Vilnius (lengyelül Wilno, belaruszul: Вільня/Vilnia és oroszul Вильна) Litvánia fõvárosa és egyben legnagyobb városa. Részben ma is fallal övezett történelmi belvárosa, a UNESCO Világörökség listáján található 1994 óta. Katolikus és ortodox érseki székhely, és itt található Kelet-Európa egyik legrégebbi egyeteme, amelyet 1579-ben Báthory István alapított.
Látnivalók: 15–16. századi gótikus építészeti együttes.
az 1495-1500 között épült Szent Anna templom
a 15 században épült Bernhardiner kolostor és a
az 1516-ban elkészült Bernhardiner templom
A Vilniusi Egyetem építészeti együttese ennek épületei közül ki kell emelni:
17. században kialakított impozáns árkádokkal körülvett Nagy udvart
A Nagy udvart és a Sarbievius udvart összekötõ részben az egyetem alapítóit (közöttük Báthory Istvánt)...
Vilnius (lengyelül Wilno, belaruszul: Вільня/Vilnia és oroszul Вильна) Litvánia fõvárosa és egyben legnagyobb városa. Részben ma is fallal övezett történelmi belvárosa, a UNESCO Világörökség listáján található 1994 óta. Katolikus és ortodox érseki székhely, és itt található Kelet-Európa egyik legrégebbi egyeteme, amelyet 1579-ben Báthory István alapított.
Látnivalók: 15–16. századi gótikus építészeti együttes.
az 1495-1500 között épült Szent Anna templom
a 15 században épült Bernhardiner kolostor és a
az 1516-ban elkészült Bernhardiner templom
A Vilniusi Egyetem építészeti együttese ennek épületei közül ki kell emelni:
17. században kialakított impozáns árkádokkal körülvett Nagy udvart
A Nagy udvart és a Sarbievius udvart összekötõ részben az egyetem alapítóit (közöttük Báthory Istvánt) ábrázoló 17. századi freskókat
A közel 5 millió kötetet örzõ 435 éves Egyetemi könyvtárat
Az 1426-ban épült és 1737-ben barokk stílusban átépített egyetemi (Szent János) templomot
A Szent János templom 68 m magas harangtornyát
A Katedrális tér
Szent Stanislaus Katedrális, jelen formájára 1801-ben építette át Laurynas Stouka-Gucevicius
az 57 m magas harangtorony
az alsóvár
A felsõvár Gedeminas tornyával
Magyar szempontból érdemes megemlíteni a Három kereszt hegye mögött emelkedõ másik jelentõs kilátópontot, a Bekes hegyet. Ez a hegy nevét Bekes Gáspárról kapta, aki Báthory István hadvezéreként került Vilniusba. Bekes Gáspár 1579-ben a közeli Grodno alatt esett el. A katolikus egyház – miután Bekes protestáns volt – megtagadta eltemetését, ezért Báthory István személyesen jelölte ki a város felé emelkedõ magaslatot sírhelyéül. Emlékére emlékmû is épült, ez 1838-ban összedõlt. A romok között talált sisakot és koponyát mint Bekes Gáspár ereklyéit a Vilniusi Történelmi Múzeumban õrzik. forrás: wikipedia
