Side

Side Törökország Antalya tartományának Manavgat körzetében fekvõ városa, melynek történelme i. e. a 7. századig vezethetõ vissza. Ma vonzó turistacélpont a Török Riviérán. Sidét aiolok (ókori görög törzs) alapították, nevének jelentése egyes források szerint „gránátalma”, mely a Sidében vert pénzérméken is látható,[3] más források szerint Danaosz (akit a törökök Tauros néven ismernek) egyik leányáról, Szidáról (Sida) kapta a nevét. A Nagy Sándort követõ két évszázadban a város nagyrészt szeleukida kézen volt, idõnként az egyiptomi Ptolemaida dinasztia uralta. Side fénykorát az i. e. 2. és i. sz. 3. század között élte, amikor gyümölcsözõ kapcsolatot ápolt a Római Birodalommal. Ekkor épült a város számos meghatározó épülete. A Kr. u. 4. századtól kezdve fokozatosan veszített jelentõségébõl, földrengések rázták meg, tûzvész pusztította[4], arabok fosztogatták, végül a 10. századra teljes...

Side Törökország Antalya tartományának Manavgat körzetében fekvõ városa, melynek történelme i. e. a 7. századig vezethetõ vissza. Ma vonzó turistacélpont a Török Riviérán.

Sidét aiolok (ókori görög törzs) alapították, nevének jelentése egyes források szerint „gránátalma”, mely a Sidében vert pénzérméken is látható,[3] más források szerint Danaosz (akit a törökök Tauros néven ismernek) egyik leányáról, Szidáról (Sida) kapta a nevét.

A Nagy Sándort követõ két évszázadban a város nagyrészt szeleukida kézen volt, idõnként az egyiptomi Ptolemaida dinasztia uralta. Side fénykorát az i. e. 2. és i. sz. 3. század között élte, amikor gyümölcsözõ kapcsolatot ápolt a Római Birodalommal. Ekkor épült a város számos meghatározó épülete. A Kr. u. 4. századtól kezdve fokozatosan veszített jelentõségébõl, földrengések rázták meg, tûzvész pusztította[4], arabok fosztogatták, végül a 10. századra teljesen elhagyatottá vált. A 12. századból származó arab feljegyzések szellemvárosként említik.
(forrás wikipedia)