A több, mint 3000 éves, 62 ezres lakossággal, és két hivatalos nyelvvel (olasz és horvát) is rendelkezõ Pula Isztria fõvárosa, és legnagyobb városa. Kellemes klímájáról, és romlatlan természeti környezetérõl ismert. Már Kr. e. a 10. században is lakták, az illírek. A 19. századtól az I. világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének központja volt. Pula, a régió többi városához hasonlóan kellemes klímájáról, romlatlan természeti szépségeirõl, és szelíd, türkízkék tengerérõl ismert. Strandjai még adriai viszonylatban is rendkívül tiszták, és jól felszereltek. Pula ezenfelül gazdag történelmi örökségekkel rendelkezik, pl. egy teljes valójában pompázó római amfiteátrummal, és egyedülállóan sok, jó állapotban megmaradt római építménnyel, melyek egyedivé teszik a számos horvátországi üdülõhely között. E tényezõk világszerte ismert, népszerû turistacélponttá tették e gyönyörû várost, és a legtöbben többször is visszalátogatnak ide. A turizmus mellett a borászat, a halászat, és a hajóépítés is régi hagyományokkal rendelkezik itt.
Amfiteátrum, Aréna
Pula, és talán egész Horvátország leghíresebb látnivalója e 23 ezer befogadására képes, mészkõbõl készült aréna, amelyet az 1. században építettek. Ez a világ 6. legnagyobb, ma is álló arénája. Az antikvitás korának egyik legjobban megõrzött arénája a pulai. A római idõkben véres gladiátorviadalok helyszíne volt, a középkorban lovagi tornáknak adott otthont, ma pedig koncerteket, és operaelõadásokat tartanak benne. Hihetetlen, de mégis megtörtént, hogy a II. Világháború idején az olasz fasiszták azt tervezték, hogy szétszerelik az Amfiteátrumot, és Olaszországba szállítják, tervükrõl csupán a várható nagy költségek miatt mondtak le.
Pula Amfiteátrum
Sergius diadalív / Aranykapu
Az Aranykapu Kr.e. 31-ben épült, a városkapuval szemben fekszik, szinte bejáratként szolgál Pula óvárosának szûk utcáiba. Salvia Postuma Sergi építette a saját pénzébõl, ajándékul három családtagjának, akik akkor fontos szerepet töltöttek be Pula életében.
Pula diadalív
Herkules-kapu
Pula legrégibb kapuja az 1. század közepérõl. Nevét a város patrónusáról, Herkulesrõl kapta.
Róma és Augustus temploma
Az 1. században építette Róma akkori császára, Augustus, a római Mars-templom mintájára. Késõbb katolikus templom lett, majd pedig bármilyen hihetetlen, csûrként használták. 1944-ben Pula bombázása idején súlyosan megrongálódott, de késõbb restaurálták.
Pula Augustus templom
Városháza / Podeszta-palota
A pulai városházát 1296-ban építtette Vitreus podeszta, akirõl a Podeszta-palota nevet kapta az épület. A 17. században átépítették, ekkor reneszánsz homlokzatot kapott. Eredeti formájában csak a keleti oldalát láthatjuk egy sajnálatos tûzvész eredményeképp. A fórumon, az Augustus templom mellett található.
Pula városháza
Mária Mennybemenetele Székesegyház
A Székesegyház Pula néhány más épületéhez hasonlóan valóságos stíluskavalkád. Egy római templom alapjaira, román stílusban épült, majd a 15. században átépítették. Gótikus részek, és a klasszicizmus jelei is felfedezhetõk benne. Évszázadokig építették, számtalanszor átépítették és bõvítették, a legidõsebb része a 4. századból maradt fenn. Tornyát a 17. század második felében húzták fel, melynek építéséhez szégyenszemre az Amfiteátrum köveit használták fel.
Brijuni Nemzeti Park
A Pulától mindössze 2 km-re található, 14 kis szigetbõl álló szigetcsoportra a városból hajókirándulásokat szerveznek. A Brijuni 1983 óta számít nemzeti parknak. A szigetek közül csak a két legnagyobb, Veli Brijun és Mali Brijun látogatható. Nem csak nemzeti park, üdülõhelynek is számít, különösen népszerû a politikkusok körében, Titonak is volt itt rezidenciája. A csodálatos szigetcsoportot már a rómaiak is felfedezték: több régi római villa van a parton. A Brijuni Nemzeti Park, mikroklimájának köszönhetõen, rendkívül buja, és különleges állat- és növényvilággal rendelkezik. Veliki Brijun sziget északi részén egy elkerített szafaripark is található elefántokkal, lámákkal, zebrákkal, antilopokkal, és sok más egzotikus állattal.
Brijuni
Porer világítótorony
Autóval 20 km-re, hajóval pedig 2 km-re Pulától található e romantikus világítótorony, amely egy 80 méter széles sziklán fekszik. Az 1833-ban épület világítótoronyban tehát igazán robinsoni életet élhetünk - amit tulajdonképpen bármikor megtehetünk, hiszen a világítótoronyban szállás is foglalható. A világítótorony környékén erõsek a tengeri áramlatok, így gyermekeknek nem ajánlható.
Pula strandjai
Pula fõleg sziklás (melyek közül sokról ugrálni is lehet), betonozott, és kavicsos partokkal rendelkezik, de homokos plázsok is felfedezhetõk. A város strandjai még adriai viszonylatban is igen tiszták, és jól felszereltek. A legnépszerûbb városi strandok a Valkana, Hawaii, Kolumbarica, és a homokos Debeljak. A közeli Medulin homokos strand kevésbé zsúfolt, kisgyermekes családok számára is ideális. A várostól 2 km-re délre található Verudela partszakasz pedig a kavicsos strandok kedvelõinek tetszését fogja elnyerni. A fent említett Porer szigeten is lehet fürdeni, de ez semmiképp sem ajánlható kisgyermekeknek: gyorsan mélyül a víz, és a tengeráramlatok is veszélyesek, de ha tudjuk, hogy melyik napszakban milyen erõsek, és milyen irányúak az áramlatok, ezt is kipróbálhatják a felnõttek.
Pula melletti tengerpart
