Nincs mentsége annak, aki Prágában unatkozik. Akár hosszú ideig maradunk, akár csak néhány napig, idõnket tartalmasan és izgalmasan tölthetjük el.Prága elsõdleges vonzereje fizikai arculata. A belváros maga 900 év építészetét bemutató múzeum - román, gótikus, reneszánsz, barokk stílusú épületeivel-, amelyeken nem fedezhetõk fel a XX. század nyomai. A történelmi városrész négy kisebb részegysége: az Óváros, az Újváros, a Kisoldal, és a Vár.A belvárosi utcahálózat központja a Staromestske nám estí (Óvárosi tér). A teret gótikus házak, reneszánsz, barokk paloták, jelentõs templomok szegélyezik.Az Óvárost délrõl és keletrõl a tõle nagyobb Újváros fogja körül. Eredete ennek is a középkorra nyúlik vissza. Itt fõként kávézók, múzeumok, üzletek találhatók. Prága fontos szórakoztató központ is. Sajnos nyaranta egyre több turista özönlik ide.
Károly-híd
Prága egyik jelképévé vált. A barokk korban, fokozatosan helyezték el rajta az egyes szobrokat és szoborcsoportokat, számuk 30. Elsõként a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló került ide. Említésre méltók a híd két végét lezáró gótikus tornyok is. Az elsõ prágai kõhíd építését megelõzõen kikérték az asztrológusok és zsidó kabbala tudósainak a véleményét az építés megkezdésének megfelelõ idõpontját illetõen. A csillagok az Oroszlán jegyét jelölték meg és az 135797531 számsort: 1357 év 9 hónapjának 7. napján 5.31 órakor helyezték le a híd alapkövét.
A prágai vár
mindig a cseh királyok székhelyeként szolgált. Mai külsejét elsõsorban a Mária Terézia korában végzett változtatásoknak köszönheti. A testõrök által védett fõkapun belépve érkezünk az Elsõ Várudvarra, majd a Mátyás /Habsburg/ kapun át továbblépdelve jutunk a tágas Második Udvarra, amely a XVI. században nyerte el mai formáját. Megemlítendõ az udvart díszítõ Szent Kereszt kápolna, valamint a tér túloldalán található Vár-Galéria. A turisták azonban a Harmadik Várudvar felé tartanak a hivatalosan Szent Vitus, Vencel és Adalbert nevét viselõ katedrális felé, amely a köztudatban továbbra is csak az elsõ szent nevét viselve Szent Vitus katedrális. 930 körül építtette ezen a helyen az elsõ szentélyt Vencel fejedelem, majd Spytihnìv korában háromhajós román bazilikává bõvült, azonban a legnagyobb változások IV Károly korában 1344 és 1352 között következtek be. A fõtorony befejezése 1564-ig váratott magára. Az építési szünetek oka a huszita háborúk kitörése, majd a harmincéves háború bizonytalan idõszaka volt. A templom keleti, XIV. századbeli része és a föléje emelt fõtorony kiegészítéseként 1860 és 1929 között épült fel a nyugati szárny a két neogótikus toronnyal Szt. Vencel halálának 1000. évfordulóján.
Az Óváros-teret
az útikönyvek öt csillaggal szokták jelölni. Területe eléri a 9000 m2-t, és számos fontos esemény színhelye volt a múltban. 1621. június 21-én a II. Ferdinánd elleni felkelésben részt vett 27 fõurat és polgárt fejezték itt le, de itt kiáltották ki az önálló Csehszlovákiát is 1918-ban majd 1948-ban ezen a téren jelentette be Klement Gottwald Csehszlovákia szocialista rendszerû újjáépítését. Husz János szobra 1915 óta díszíti a teret, és a prédikátor megégetésének 500. évfordulója alkalmából került ide.
A Városháza
épületegyüttese évszázadokig tartó bõvítések és felújítások eredményeként nyerte el mai formáját. A folyamat kisebb-nagyobb szünetekkel a XIX. század elsõ feléig tartott. A legnagyobb károkat az épületekben a 2. világháború okozta, amikor annak utolsó napjaiban a keleti és északi részek tûzvész következtében összeomlottak.
Orloj
A Városháza legismertebb látványossága az Orloj, talán 1410-bõl való és 3 önálló részbõl áll: bábjáték, szférakör és naptár. Minden kerek órában kinyílik az ablak, és az idõ múlását jelképezõ halál elõvezeti a 12 apostolt. A felsõ nagyméretû óralap a szfératábla, a Nap és a Hold mozgását mutatja, mind a mai idõszámítás szerintit, mind a napnyugtával kezdõdõ régi cseh idõt. Körülötte az állatöv jegyei láthatók. A kalendárium, az alsó nagyméretû óralap 1866-ból származik, és a kor legnagyobb festõjének alkotása. A legenda szerint képes az Orloj megjósolni a veszedelmeket. A misztikumok kedvelõinek írjuk ide: legutóbb a nagy 2002-es árvíz elõtt pár nappal állt le a szerkezet....
Zsidóváros
A Zsidóváros az Óváros-tértõl északra a Moldva irányában található. Magvát két, már a XI. században létezõ település képezte. A Zsidóvároson belül az élet a zsinagógák körül zajlott. A fõ zsinagóga a különös nevû Régiúj a XIII századból, a XIV. század elején elõcsarnokot, a XVII. században pedig két adószedõ pénztárt építettek hozzá. Az oldalhajót a XVIII. században a nõk számára toldották a zsinagógához. A XV. századtól kezdve a zsidók arra kényszerültek, hogy halottaikat városukon belül temessék el, ekkor keletkezett a Régi Zsidó Temetõ, amely egyedülálló a világon. Mindenek között a leghíresebb síremlék Jehudi Löw ben Bezalelé /1523-1609/ akit az egész világ csak Löw rabbiként ismer Az õ nevével kapcsolódik össze a Gólem története is. A legenda szerint a rabbi egy agyagóriást alkotott, a Gólemet, akinek feladata az otthoni munkák elvégzése volt. Egy alkalommal azonban felügyelet nélkül hagyta, és a hatalmas erejû óriás összetört, ami csak az útjába került. A rabbi hazasietett, kivette a Gólem szájából a varázsigét tartalmazó papirost, mire az összeomlott és darabokra tört. Tetemét a Régiúj zsinagóga padlásán helyezték el. A zsidók csak 1848-ban kaptak polgárjogokat. 1896 után a Zsidóváros azaz Josefov nagy részét lebontották, csupán a zsinagógák maradtak meg.
A Vencel-tér
mindenki ismeri, tulajdonképpen nem tér, hanem egy hosszú és széles utca, nagyon hasonlatos például a barcelónai Plaza Espana-hoz. 750 m hosszú és 60 m széles. A tér felett a Nemzeti Múzeum /1890-bõl, magasföldszintes, kétemeletes neoreneszánsz épület, homlokzata 100 m hosszú/ és a Szent Vencel szobor uralkodik. A lovon ülõ Szent Vencel fejedelmet a négy cseh védõszent veszi körül: Ludmila, Ágnes, Adalbert és Prokop. A szobor Josef Václav Myslibek mûve, 1913-ban leplezték le.
Moldva folyó
Különleges színfolt a cseh fõváros közlekedésében a Moldva folyón zajló kishajóforgalom. A hajóról megtekinthetõ többek között Vy¹ehrad, Nemzeti Szinház, Károly híd, prágai vár. A hajók április 1-tõl október 31-ig közlekednek.
Végig a Moldva partján, érintve többek között a Nemzeti Múzeumot, a prágai várat, Károly hidat, Lorettó kápolnát, Szent Vitus katedrálist közlekedik a prágai turista busz, mellyel gyorsan és kényelmesen megtekintheti Prága nevezetességeit.
Kutna Hora
1996 óta a világörökség része. Valamikor Prága után Bohémia második legfontosabb városa volt. Ennek oka, hogy a város alatt gazdag ezüstbányát fedeztek fel. Találunk itt kávézókat, katedrálisokat, s nem csoda, ha magunkban Prágával hasonlítjuk össze. Festõi szépségében vetekszik Prágával, de lakói barátságosabbak, árai pedig alacsonyabbak. A történelmi központ kis területre koncentrálódik, gyalogosan bejárható.
A gótikus Nagyboldogasszony Templom, a Szt. Barbara Katedrális és még több vallási építmény elégíti ki a kultúra utáni vágyakat.
A város bányászata iránt érdeklõdõk látogassanak el a bányász múzeumba.
Karlovy Vary
Meleg gyógyforrásaival világhírû fürdõhely. 12 hasznosított ( a város ui. több, mint 83 forrással dicsekedhet) melegvizû forrásában 40 féle kémiai anyag található, amelyeket gyógyászati célokra használnak.
A városban a légkör Viktória korabeli. Elegáns oszlopsorok és körutak egészítik ki a rengeteg békés sétáló utcát és parkot.
Krivoklat
Már az oda út különleges látványt nyújt azoknak, akik értékelik a fennmaradt természeti szépségeket.
A Vár a XIII. században épült királyi vadász szálláshelynek. Találunk itt egy késõ gótikus kápolnát, börtönt, kínzókamrát.
A vadászat megszûnt, a terület védett.
Túrázók figyelmébe ajánljuk azt a 18km-es túraútvonalat, amely mentén láthatjuk Nezabudice Sziklát, Nezabudice falut, és Tyrov-ot, a XIII. századból származó francia stílusú várat.
Moravian Karst
Gyönyörû, sûrû erdõkkel tarkított festõi táj Brno-tól északra. Közel 400 barlangja a Punkva folyó munkájának eredménye.
Moravske Slovacko Régió
A népmûvészetek, népi hagyományok kedvelõinek sok csemegével szolgál a hely. Különösen meleg hangulatát nemcsak éghajlatának, hanem az itt élõk barátságos és egyedi vérmérsékletének köszönheti. Az eredmény egy rendkívüli kis szigete a hagyománynak mind beszédben, öltözködésben, mind építkezésben és díszítésben. Ezenkívül minden évben fesztiválokat is rendeznek itt.
Gasztronómia:
A cseh konyha lényegében olyan, mint a közép-európai. Érezhetõek a német, magyar és lengyel konyhamûvészet hatásai. A hús
rendkívül jellemzõ alkotóeleme az ételeknek, amit hatalmas adag körettel és tartalmas szósszal fogyasztanak. Jellegzetes ízesítõk a köménymag, bacon-szalonna, és a só. Vegetáriánusok és cukorbetegek óvakodjanak tõle!
A tipikus prágai vagy tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyúkáposztával meg az elmaradhatatlan sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába. Van a krumplis a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúzt tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kinálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelõje, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almásrétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. Ja kérem, a Monarchia. Bizony, a cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sûrû levesek, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a Kulajdát, a umavai savanyú gombalevest sok gombával.
Sör Csehországban az egy fõre esõ évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsõk. A jó borhoz hasonlóan a jó sörnek sem kell cégér, bár az utóbbi néhány évben a sörgyártók a televízióban rendszeresen reklámozzák termékeiket. És vejk jóslata sem következett be, miszerint az a kormány, amely felviszi a sör árát, megbukik. A klasszikus, turisták által gyakran látogatott helyek drágábbak, a népiesebb kocsmák árai is népiesebbek.
Ünnepek, rendezvények:
Gyakorlatilag minden nap egy szentnek a napja. Prágában április 30. a boszorkányégetés napja. Manapság a boszorkányok elégetése helyett az örömtüzek körül egész éjszaka folyik az ünneplés a Kampa-szigeten és a külvárosi területeken. Az év hátra lévõ részében fõként kulturális fesztiválok kerülnek megrendezésre. Áprilisban és májusban Prágában a Nemzetközi Zenei
Fesztivál, a Prágai Nemzetközi Könyv Fesztivál szintén májusban, a Mozart Fesztivál szeptemberben. A Karácsony és Szilveszter közötti idõszakban Prágán kívül csendessé válik az ország. Oda azonban turisták tömege árad, hogy egy gyors, tomboló szabadság élményével gazdagodjon.
Pénz és költségek:
A nagyobb turistaközpontokban, Prágában különösen, de a bohém fürdõvárosokban szintén, a költségek magasabbak, mint másutt. Prágában a szállás költsége kb. megegyezik a Nyugat-Európában megszokottal. Ha olcsó szállással megelégszünk, magunk fõzünk, akkor nyáron elég a napi 15 USD fejenként. Ha magánlakásban szállunk meg, olcsó étteremben étkezünk és tömegközlekedési eszközöket használunk, 20-25 USD szükséges. Ha szép kétágyas hotelszobát szeretnénk, és ki akarjuk próbálni a helyi specialitásokat, 30-40 USD-t kell kalkulálnunk.
Utazási csekket könnyû beváltani az egész ország területén. A turista központokban található nívós szállodák és éttermek néhány hitelkártyát elfogadnak, fõként az American Expresst. Néhány utazási irodában és üzletben szintén fizethetünk kártyával, de általában jobban kedvelik a koronát. Az amerikai dollár és a német márka szintén elfogadott fizetési eszköz. Nem érdemes feketén váltanunk, mivel alig kapunk kevesebbet a bankban, valamint sok turista kapott már érvénytelen koronát, vagy lengyel zlotyit az elfogadott cseh korona helyett.
Az éttermekben 5-10% borravaló jónak számít a felszolgálásért.
Sportolási lehetõségek:
A hegyek ideális lehetõséget biztosítanak a túrázás és a hegymászás szerelmeseinek. Csónakázásra is van mód a Sazava folyóban, bár el kell mondanunk a folyó meglehetõsen szennyezett.
A síelés népszerû és aránylag olcsó itt, habár a körülmények nem olyanok, mint Nyugat-Európában, s a sorok hosszúak.
A Külügyminisztérium tájékoztatása a beutazási feltételekrõl:
Magyar állampolgár 90 napnál rövidebb idõre vízummentesen utazhat be Csehországba, amennyiben tartózkodásának célja nem munkavállalással vagy egyéb jövedelemszerzõ tevékenységgel függ össze.
A beutazó turistának érvényes, sértetlen, a tervezett kiutazástól számítva még legalább 3 hónapig érvényes útlevéllel és megfelelõ pénzügyi fedezettel kell rendelkeznie.
Valutafelmutatási kötelezettség:
A Cseh Köztársaságba látogató külföldi állampolgároknak:
- 30 napot meg nem haladó tartózkodás esetén napi 1.095,- CZK,
- 30-60 nap közötti tartózkodás esetén 37.230,- CZK,
- 90 napig való ott-tartózkodás esetén pedig 41.640,- CZK összeggel (vagy ennek megfelelõ valutával) kell rendelkezniük.
- A 18 éven aluliakra az említett összegek felének felmutatási kötelezettsége vonatkozik.
Az ott tartózkodás fedezetének igazolására elfogadják utazási iroda igazolását is.
A 30 napot meghaladó - magánszálláshelyen történõ - tartózkodás esetén a lakcímet a tartózkodási hely szerint illetékes rendõrségen be kell jelenteni.
Beutazás:
Az EU tagállamok állampolgárai, így tehát 2004. május 1-tõl a magyar állampolgárok részére nem szükséges semmilyen vízum, még a 90 napot meghaladó tartózkodás, ill. jövedelemszerzõ tevékenység esetében sem. Immáron nem szükséges igazolás a szállásról, avagy a csehországi tartózkodást fedezõ pénzeszközök felmutatása sem a határon történõ belépéskor, amit korábban kérhettek, bár a gyakorlatban a magyar állampolgárokkal szemben csak elvétve alkalmaztak. A Csehországba való beutazáshoz érvényes útlevél, vagy személyi igazolvány szükséges.
Tartózkodás:
Az EU tagállam állampolgára részére nem szükséges külön tartózkodási engedély megszerzése a huzamosabb idejû, 90 napot meghaladó tartózkodás esetén sem, de kaphat ilyet, amennyiben kérelmezi azt a csehországi tartózkodási helye szerint illetékes idegenrendészeti kirendeltségnél. Ez lehet ún. átmeneti, ill. ún. állandó tartózkodásra jogosító engedély, amely nevében (az EU állampolgára részére kiadott átmeneti, avagy az EU állampolgára részére kiadott állandó tartózkodási engedély) különbözik, eltér a többi, nem EU-s tagállambeli külföldi részére kiadott tartózkodási engedélyektõl (igazolványoktól).
Az engedély megszerzéséhez, ill. az ezt igazoló dokumentum kiállításához csatolni szükséges: egy kitöltött kérelmet, az útlevelet, a tartózkodás célját igazoló okmányt, 2 db fényképet, valamint az egészségbiztosítás fennállásáról szóló igazolást, továbbá becsületbeli nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a nyilatkozó nem fog szociális jellegû ellátás iránt folyamodni. (Ez utóbbi nem vonatkozik arra az esetre, ha az érintett munkavállaló, vagy jogi személyiséggel rendelkezõ szervezet vezetõ tisztségviselõje.) Elviekben a rendõrség kérhet orvosi igazolást arra vonatkozóan is, hogy az érintett nem szenved súlyos megbetegedésben, ezt azonban csak komoly gyanú esetén teszik. Ugyanez vonatkozik a családtagokra is, akiknek ezen túl igazolniuk kell családtagi mivoltukat, valamint azt, hogy nem rendelkeznek önálló keresettel. (Utóbbi igazolás a házastárs és a 21 éven aluli gyermek esetében nem szükségeltetik.)
Kérelemre állandó tartózkodási engedélyt ad ki a rendõrség az EU azon állampolgára, részére, aki minimum 3 éve tartósan Csehország területén dolgozik, vagy ott munkát vállal, az ország területén vállalkozik, vagy jogi személyiséggel rendelkezõ szervezet vezetõ tisztségviselõje. (A tanulmányok folytatása nem számít bele a fenti idõszakba.)
Amennyiben az EU tagállam állampolgára 30 napon túl kíván tartózkodni Csehországban, akkor tartózkodásának max. 30. napjáig köteles bejelenteni a rendõrségen tartózkodási helyét (címét), kivéve, ha ezt a szállásadójánál (pl. hotelben) megtette (és a szállásadó ezt helyette ezáltal megteszi).
A tartózkodási helyben történõ változásokat 3 munkanapon belül be kell jelenteni az idegenrendészetnél. Ugyancsak 3 napon belül kell bejelenteni a családi állapotot, nevet, útiokmányt érintõ változásokat.
Az állandó tartózkodási engedély kiadását megtagadhatják, amennyiben a kérelmezõ nem csatolta a kért igazolás(oka)t, alapos gyanú van arra, hogy veszélyeztetné Csehország állambiztonságát vagy közrendjét, súlyos betegségben szenved, nemkívánatos személy, ill. az EU információs rendszerében szerepel.
Munkavállalás:
Az EU-s állampolgárok csehországi munkavállalása kapcsán a cseh kormány 2004. január 7-én elfogadott határozata szerint a reciprocitás elve alapján bevezethet átmeneti idõszakot. Ilyen döntés 2004. május 1-ig nem született, ez azt jelenti, hogy a magyar állampolgárok immáron nem csak vízum, de munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát Csehországban.
Vám:
2004. május 1-tõl a Csehországba utazó EU-s állampolgárok ill. az általuk (EU-s tagállamból) behozott áruk a határon nem esnek át vámellenõrzésen. (A fegyverek, drogok és más tiltott áruk behozatalát azonban továbbra is ellenõrzik/ellenõrizhetik a cseh vámszervek.) Amennyiben külföldi állampolgár saját személyes szükségletre vagy ajándékozás céljából kíván Csehországban vásárolt árut az országból kivinni, erre vonatkozóan nincs összeghatár vagy limit megállapítva, egyetlen (nem konkretizált) kitétel, hogy az áru ne érje el a kereskedelmi mennyiséget. Turistaforgalomban továbbra is fennállnak bizonyos beviteli korlátozások (pl. max. 200 db cigaretta, max. 2 l bor, 1l tömény alkohol, stb.)
Oktatás:
2004. május 1. után az EU állampolgárai ugyanolyan feltételekkel tanulhatnak Csehországban, mint a cseh diákok, mind az ösztöndíj, mind pedig a támogatások és a tandíj esetében ugyanolyan elbírálás alá esnek, mintha cseh állampolgárok lennének. (Azon diákok, akiknek a szülei Csehországban munkát vállalnak/vállaltak, az étkezés és a kollégiumi elhelyezés szempontjából is hasonló elbánásban részesülnek, mint a cseh diákok.)
Jogosítvány, kötelezõ felelõsségbiztosítást igazoló zöldkártya:
A gépjármûvezetõi engedélyek vonatkozásában 2004. május 1-tõl Csehországban a nemzetközi jogosítvány mellett elismerik valamennyi, az EU tagállamaiban használatos és érvényben lévõ jogosítványt. A gépkocsival történõ beutazáskor a kötelezõ felelõsségbiztosítást igazoló ún. zöld kártya felmutatását kérhetik a belépéskor, illetve a közúti ellenõrzések során is.
Sürgõsségi egészségügyi ellátás:
Csehországban 2004. május 1. után az EU más tagállamaihoz hasonlóan az Unióban használatos ún. E111-es sz. nyomtatvány segítségével lehet igénybe venni a rövid távú beutazók (turisták, látogatók) részére szükség esetén a felmerülõ sürgõsségi (cseh nyelven akut) egészségügyi ellátást. Ez abban az esetben térítésmentes, ha az érintett biztosított, ill. rendelkezik E111-es nyomtatvánnyal, amelyen biztosítója elõzetesen vállalja a felmerülõ költségek térítését.
A gépkocsival történõ utazáskor a kötelezõ biztosítást igazoló ún. zöld kártya felmutatását kérhetik a belépéskor, illetve a közúti ellenõrzések során is.
Csehországba utazó turisták további tájékoztatást kaphatnak az alábbi Internet címeken:
www.mvcr.cz és a www.czech.cz
Pénzváltás:
Csehországban a pénzváltóhelyek egy-két prágai kivétellel nem vásárolnak magyar forintot, továbbá az egyes váltóhelyeken különbözõ mértékû kezelési költséget vonnak le. A magyar turistának mindenképpen ajánlatos az utazás megkezdése elõtt még Magyarországon cseh koronát beszereznie, ha ez nem sikerül, akkor valutát kell vinnie magával.
Az országba való belépéskor ajánlatos a nagyobb valuta összeget és a személyi szükségletet meghaladó eszközöket is a vámszerveknek bejelenteni és errõl írásbeli igazolást kérni (a 200.000,- cseh korona összértéket meghaladó cseh bankjegyek és érmék, külföldi valuta, valamint úti csekkek esetében).
Engedélyezett maximális sebességek személygépkocsiknak:
- Lakott területen: 50 km/h
- Lakott területen kívül: 90 km/h
- Autópályán és gyorsforgalmi úton: 130 km/h
Autópálya-díjak, közlekedés:
Az autópályák és gyorsforgalmi autóutak használatáért Csehországban is fizetni kell. A díjat matrica megvásárlásával kell leróni. 10 napra, 1 naptári hónapra és 1 évre érvényes matrica kapható. Az érvényesség idejének feltüntetése az eladó kötelessége. A felragasztás elõtt a matricára a vezetõnek kell ráírnia a gépjármû forgalmi rendszámát. A matricát a szélvédõ jobb oldalának alsó részére kell felragasztani.
Csehországban a jelentõsebb határátkelõhelyeken lehet a matricákat megvásárolni, melyek ára a legalább négykerekû motoros jármûvek számára az alábbiak szerint alakul cseh koronában (CZK):
|
|
1 napra |
10 napra |
1 hónapra |
1 évre |
|
3,5 tonna össztömegig |
Nincs |
100 |
200 |
800 |
|
3,5 tonna felett 12 tonnáig |
Nincs |
400 |
1000 |
6000 |
|
12 tonna össztömeg felett |
300 |
800 |
2000 |
12000 |
Az össztömegbe beleszámít a vontatott jármû, ill. utánfutó súlya is.
Az éves matrica a naptári évet megelõzõ év december 1-jétõl a naptári évet követõ év január 31. napjáig, vagyis 14 hónapig érvényes.
A közlekedési rendõrök ellenõrzik a matricák meglétét. Az esetleges büntetés elkerülése érdekében ajánlatos a matricát a határátlépést követõen azonnal megvásárolni, mivel ennek hiányában a helyszínen kiszabható bírság 2002. április 1-jétõl 15.000,- CZK- ig terjedhet. Ugyanez vonatkozik a szélvédõrõl el nem távolított elõzõ évi matrica esetére is.
Csehországban az autópályákon, I. o. fõútvonalakon és a nemzetközi útvonalakon a 7500 kg-t meghaladó összsúlyú gépjármûvek, valamint a pótkocsis tehergépjármûvek számára tilos a közlekedés:
- vasár- és ünnepnapokon 0.00 órától 22.00 óráig
- a július 1.- augusztus 31. közötti idõszakban 7.00 órától 20.00 óráig.
A közlekedési tilalom alól csupán az autóbuszok, lakókocsik, a gyorsan romló árut, illetve az élõállatokat szállító jármûvek mentesülnek.
A kötelezõ felelõsségbiztosítás meglétét nemzetközi szerzõdés alapján a magyar forgalmi rendszámtábla garantálja. Esetleges félreértések, kellemetlenségek elkerülése érdekében célszerû utazás elõtt így is kiváltani a nemzetközi zöldkártyát.
Csehországban is mûködik a magyarországihoz hasonló ún.: "sárga angyal" autómentõ szolgálat.
Hívószáma: 1230
Egészségügyi ellátás:
Hazánk és Csehország között érvényben lévõ államközi egyezmény alapján állampolgáraink kizárólag a halasztást nem tûrõ esetekben részesülnek térítésmentes orvosi ellátásban. Javasoljuk, hogy elindulás elõtt kössenek az utazás idõtartamára érvényes balesetbiztosítást.
Munkavállalás:
Magyar állampolgár 90 napnál rövidebb idõre vízummentesen utazhat be Csehországba, amennyiben tartózkodásának célja nem munkavállalással vagy egyéb jövedelemszerzõ tevékenységgel függ össze.
Csehországban a külföldiek bármilyen jellegû munkavégzése ill. munkavállalása kizárólag az illetékes munkaügyi hivatal engedélye alapján, valamint az ehhez kapcsolódó vízum megszerzését követõen lehetséges.
Teendõk az útlevél elvesztése/ellopása esetén:
Amennyiben az utazás során útlevelünket elvesztjük, vagy azt ellopják, úgy ezt jelentsük be a legközelebbi rendõrõrsön. A bejelentésrõl kapott igazolás, 3 fénykép és 10,- USD (vagy 350,- CZK) birtokában keresse fel a nagykövetség konzuli osztályát, ahol a hazautazást lehetõvé tévõ okmányt állítanak ki részére.
Fontosabb telefonszámok:
- Általános segélyvonal: 112
- Rendõrség: 158
- Mentõk: 155
- Tûzoltók: 150
A csehországi telefonszámok 2002. szeptember 22-e óta - a sürgõsségi hívószámok kivételével - 9 számjegyûek, s az ország területérõl kezdeményezett hívás esetén sem kezdõdnek 0 számjeggyel.
Prága
Csehország fõvárosa a turisták által leggyakrabban felkeresett célpont. Statisztikai adatok szerint az országba belépõ külföldiek 95%-a látogat ide.
Néhány gyakorlati tanáccsal szeretnénk az ottani kikapcsolódást elõsegíteni.
Prága egyre bõvülõ szállodai, ill. egyéb típusú férõhely kapacitással rendelkezik. Az idelátogató turisták folyamatosan növekvõ számára való tekintettel célszerû már az indulás elõtt tájékozódni a szálláslehetõségek felõl, így nem érheti az utazót váratlan meglepetés.
Utazóink többsége gépkocsival érkezik Prágába. Különösen Prága (és több nagy város) központjában a parkolás megkezdése elõtt érdemes meggyõzõdni arról, hogy ez milyen feltételek mellett lehetséges. A parkolóhelyek nagy részét a parkolóhely-bérlõk, illetve a helyi lakosok részére tartják fenn. A parkolási feltételek be nem tartása kerékzár felhelyezését, vagy a gépjármû elvontatását vonhatja maga után. A kerékzár hatósági eltávolításának díja 500,- és 2.500,- cseh korona között mozoghat.
Javasoljuk a helyi tömegközlekedés igénybevételét. Az összes közlekedési eszközre egységes díjszabású jegyek érvényesek, melyeknek az alábbi típusai léteznek:
- átszállójegy: 12,- CZK
(munkanapokon 60 perc, ünnep- és munkaszüneti napokon, valamint 20.00 - 05.00 óra között 90 perc idõtartamra érvényes)
- félárú átszállójegy 6,- CZK
(8 - 15 év közöttiek részére)
- egyszeri utazásra érvényes jegy: 8,- CZK
(15 perces utazásra, vagy metrón 4 állomás megtételére jogosít)
- 24 óráig érvényes jegy: 70,- CZK
- 7 naptári napra érvényes jegy: 250,- CZK
Taxi viteldíjak:
Csehországban is szaporodnak a panaszok a taxisokra, az általuk elkért viteldíjak nagyságának jogosságára. A kellemetlenségek elkerülése érdekében célszerû elõre tisztázni a viteldíj várható összegét.
Tájékoztató jelleggel közöljük a 2003. év elején érvényben volt díjakat:
- alapdíj: 30,- CZK
- viteldíj: 22,- CZK/km
- várakozás: 4,- CZK/perc
A taxisok magatartása ellen panasszal élni Prága Fõvárosi Fõpolgármesteri Hivatalának Közlekedési Fõosztályánál egy e célra készült nyomtatvány kitöltésével lehet. Az eset kivizsgálását elõsegíti a körülmények (taxi típusa, rendszáma, gépkocsivezetõ személyleírása, útvonal, stb.) minél részletesebb ismertetése. Az eljárás eredményeként a taxisra büntetést róhatnak ki, de a jogtalanul kiszámlázott viteldíjat sem teljesen, sem részlegesen nem térítik vissza.
Lopás, rablás elleni védekezés:
Csehországban a bûncselekmények leggyakoribb formája a rablás, amelynek egyik kedvelt célpontját alkotják a külföldi turisták, illetve a gépkocsivezetõk.
A jármûvezetõket legtöbbször három módon fosztják meg pénzüktõl és okmányaiktól:
- A gépkocsi kabinjában alvó vezetõt a szellõzõrendszeren keresztül befújt gázzal elkábítják, s utána az ajtót felfeszítve kirabolják.
- A kabinban tartózkodó (általában egyedül utazó) gépkocsivezetõhöz azzal kopognak be, hogy hátul baj van. Amíg a vezetõ hátraszalad, addig a tettestárs a nyitott fülkébõl emeli ki a mozgatható értékeket.
- A parkolókban megfigyelik a tankolás, vagy pihenés után várhatóan induló jármûveket, amelyek kerekének szelepét meglazítják, vagy a gumit kiszúrják. Ezután személygépkocsival követik azt, s amikor a vezetõ a bajt észlelve megáll javítani, segítséget mímelve lopják meg.
A városban sétáló, vagy közlekedési eszközön utazó turisták zsebébõl, vagy táskájából (szándékos) lökdösõdés közben lopják el pénztárcájukat, illetve irataikat.
Csehországba utazó turisták további tájékoztatást kaphatnak az alábbi Internet címeken:
www.mvcr.cz és www.czech/tourinfo.cz
Prágai Nagykövetség:
Cím: 160 00 Praha 6, Ceskomalínská 20.
Telefon: (420)(2) 33-32-44-54
Ügyelet: (420)(2) 33-32-03-93
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Forrai Kristóf
E-mail: huembprg@vol.cz
Prágai Konzuli Hivatal:
Cím: Ul. Ceskomalinska 20. 60 00 Praha 6.
Telefon: (420)(2) 33-32-35-84
Ügyelet: (420)(2) 33-32-03-93
Konzul: Buczkó István
E-mail: huembprg@vol.cz
Prága-Hotel Juno (Egyéni) ***
Prága, és Dél-Csehország kincsei
Sörtúra Prágában és környékén
Cseh kastélyok és Prága
Dél-Csehország Prágával - Kastélytúrák Dél-Bohémiában
Prága-Telc-Kutna Hora
Prágai hétvége
Pozsony-Prága-Bécs
Prága és Pilzen
Prága, Drezda, Berlin és Szász-Svájc
Prága párban fél áron
