Crikvenica

Crikvenica körülbelül 11 000 fõs város a mai Horvátországban Primorsko-goranska megyében. Fiumétól 31 km-re délkeletre a Krk-szigetet a horvát tengerpattól elválasztó Vinodoli-csatorna partján fekszik. Crikvenicában található Horvátország legnagyobb kikötõje, mely Közép-Horvátország és Közép-Európa egyes részeinek legközelebbi tengeri kijáratként szolgál. Crikvenica, mint városi önkormányzat magában foglalja (északról délre haladva) Jadranovo-t, Dramalj-t, Crikvenicát és Selcét.   Neve a horvát crkva (= templom) fõnévbõl való és régi pálos templomára és kolostorára utal. A horvát tengerpart e vidékét a 8. században szállták meg a horvát törzsek. A terület birtokosai 450 évig a Frangepánok voltak. A Dubranica folyó torkolatánál épített Szûz Mária Mennybemenetele templomot 1412-ben adományozta Frangepán Miklós a pálosoknak, akik 1659-ben felújították és bõvítették. A pálos kolostor köré é...

Crikvenica körülbelül 11 000 fõs város a mai Horvátországban Primorsko-goranska megyében.

Fiumétól 31 km-re délkeletre a Krk-szigetet a horvát tengerpattól elválasztó Vinodoli-csatorna partján fekszik.

Crikvenicában található Horvátország legnagyobb kikötõje, mely Közép-Horvátország és Közép-Európa egyes részeinek legközelebbi tengeri kijáratként szolgál.

Crikvenica, mint városi önkormányzat magában foglalja (északról délre haladva) Jadranovo-t, Dramalj-t, Crikvenicát és Selcét.

Neve a horvát crkva (= templom) fõnévbõl való és régi pálos templomára és kolostorára utal.

A horvát tengerpart e vidékét a 8. században szállták meg a horvát törzsek. A terület birtokosai 450 évig a Frangepánok voltak. A Dubranica folyó torkolatánál épített Szûz Mária Mennybemenetele templomot 1412-ben adományozta Frangepán Miklós a pálosoknak, akik 1659-ben felújították és bõvítették. A pálos kolostor köré épült ki a késõbbi város. Nevezetessége a hófehérre meszelt saroktornyos Frangepán-kastély, ma szálloda. A városka 19. század végére a tengerpart egyik legfontosabb nyaralóhelyévé épült ki, 1891-ben épült elsõ szállodája. 1910-ben 3553 lakosából 3351 horvát volt. A trianoni békeszerzõdésig Modrus-Fiume vármegye Crikvenicai járásának székhelye volt. 2001-ben 11 350 lakosából 10 215 horvát volt.