Èeský Krumlov (németül: Krumau an der Moldau vagy Böhmisch Krumau, latinul: Crumlaw) város dél-Csehországban, a Moldva folyó kettõs kanyarulatának partján; Csehország (Prága után) második leglátogatottabb turisztikai célpontja. Történelmi negyedét, amit a Moldva nagy kanyarja szinte teljesen körülölel, az UNESCO 1992. december 13-án a Világörökség részének nyilvánította. Neve az ónémet Krumme Aue, magyarul görbe mezõ kifejezésbõl származik. A krumlovi vár a prágai Hradzsin után Csehország második legnagyobb vára. Öt udvarból és negyven épületbõl áll, valamint tartozik hozzá egy hét hektáros kastélypark is. Folyamatosan építették, bõvítették a 14. századtól egészen a 19. századig, de a mai elrendezését a reneszánsz idõkben, a 16. század elején végzett nagy átalakításkor nyerte el. Négy fõ részbõl áll: alsó- és felsõ-vár, a barokk színházi rész és a kastélypark. A felsõ vár és a barokk színház...
Èeský Krumlov (németül: Krumau an der Moldau vagy Böhmisch Krumau, latinul: Crumlaw) város dél-Csehországban, a Moldva folyó kettõs kanyarulatának partján; Csehország (Prága után) második leglátogatottabb turisztikai célpontja. Történelmi negyedét, amit a Moldva nagy kanyarja szinte teljesen körülölel, az UNESCO 1992. december 13-án a Világörökség részének nyilvánította. Neve az ónémet Krumme Aue, magyarul görbe mezõ kifejezésbõl származik. A krumlovi vár a prágai Hradzsin után Csehország második legnagyobb vára. Öt udvarból és negyven épületbõl áll, valamint tartozik hozzá egy hét hektáros kastélypark is. Folyamatosan építették, bõvítették a 14. századtól egészen a 19. századig, de a mai elrendezését a reneszánsz idõkben, a 16. század elején végzett nagy átalakításkor nyerte el. Négy fõ részbõl áll: alsó- és felsõ-vár, a barokk színházi rész és a kastélypark. A felsõ vár és a barokk színház közti várárkot egy sokemelet magas, boltozatos híd tölti ki. (forrás wikipedia)
