Erdélyi nagy körutazás

1. nap: Budapest – Nagyvárad – Bánffyhunyad – Kolozsvár (kb. 460 km)
Elutazás korareggel, határátkelés Ártándnál. Rövid városnézés NAGYVÁRAD-on. A Sebes-Körös partján elterülő települést „Erdély kapuja”-ként is szokták említeni. Átkelve a Királyhágón rövid megálló CSUCSÁN az egykori Boncza-kastélynál. Az első világháború idején itt élt Ady Endre, akinek felesége Csinszka (Boncza Berta) a kastély tulajdonosának volt a lánya. Ady halála után Octavian Goga román költő és politikus tulajdonába került az épület.  BÁNFFYHUNYAD régi múlttal bír, lakóinak egy része állítólag tatár eredetű. A település református temploma a legismertebb látnivaló a XVI. századból. KÖRÖSFŐ népművészeti központ, sok szép régi házzal és faragott kapuval (kirakodóvásár, vásárlási lehetőség). KOLOZSVÁR már a legősibb időkben is lakott volt, a XII. században szász telepesek kezdik kiépíteni a mai városmagot. Városnézés: Farkas utcai református templom, Mátyás szobor, Mátyás szülőháza, Szent Mihály templom. Vacsora, szállás.

2. nap: Torda – Marosvásárhely – Szováta – Korond – Farkaslaka – Csíkszereda (kb. 260 km)
TORDA tipikus erdélyi város az Aranyos partján. Egykor hét felekezet lakott benne és tíz temploma volt. A mohácsi vész után országgyűlést is tartottak a városban és itt iktatták törvénybe a vallásszabadságot. MAROSVÁSÁRHELY a székelység fontos kulturális központja volt a történelem során. Ma is megőrizte ezt a vezető szerepét. Az 1848-49. évi szabadságharc idején Bem többször járt itt és Petőfi innen indult a fehéregyházi ütközet színhelyére. Városnézés: Tükörterem, Vásárhelyi Promenád, Teleki Téka stb. Pihenő SZOVÁTÁN a Medve-tónál. KOROND a fazekasok falujaként ismert, ahol szinte minden porta előtt népművészeti kirakodóvásárt találunk (vásárlási lehetőség). FARKASLAKA Tamási Áron szülőhelye, valamint az író végső nyughelye is itt található a falu határában épült templom mellett, egy nagy székely-kapu árnyékában. SZÉKELYUDVARHELY a Hargitán túli székelység központja. Vacsora, szállás Csíkszeredán.

3. nap: Gyergyószentmiklós – Gyilkos-tó – Békás-szoros – Csíksomlyó (kb. 190 km)
Rövid városnézés GYERGYÓSZENTMIKLÓSON, ahol igazi különlegességnek számít a XVIII. század elején épült örmény katolikus templom. Rövid megálló MÁDÉFALVÁN, az 1764-ben történt veszedelem („székelyirtás”) emlékműnél. MAROSFŐ a Maros forrása miatt fontos megállóhely. CSÍKSOMLYÓ híres búcsújáróhely. A ferences templom féltve őrzött nevezetessége a „Csíksomlyai Mária” szobor. Pünkösdkor tartják a búcsút, annak körmenetét rendszerint a moldvai csángók vezetik. A GYILKOS-TÓ egyedülálló természeti jelenség. Egy földcsuszamlás következtében alakult ki. Ma is látszanak a tóban az egykori, elöntött fenyőfák csúcsai. A BÉKÁS-SZOROS páratlan turisztikai látványosság. Vacsora, szállás Csíkszeredán.

4. nap: Tusnád-fürdő – Szent Anna-tó – Kézdivásárhely – Brassó (kb. 180 km)
TUSNÁDFÜRDŐ napjainkban nemzetközi hírű gyógyhely. A település, az üdülőtelep a Csukás-tó körül épült ki az Olt folyó partján. Rövid pihenő a SZENT ANNA-TÓ-nál, amelyhez számos legenda kapcsolódik. Továbbutazás KÉZDIVÁSÁRHELY-re, a régi vásárvárosba, az udvarterek városába. Az 1848-49. évi harcok során Gábor Áron itt öntötte a honvédek ágyúit, és ez volt a magyar hadak lőpor- és fegyverközpontja. CSERNÁTON népművészeti múzeuma és a fafaragó tábora miatt vált népszerűvé a turisták körében. Vacsora, szállás Brassó Poiana üdülőhelyen

5. nap: Törcsvár – Sinaia – Predeal – Brassó (kb. 190 km)
TÖRCSVÁR-on látogatás az impozáns, romantikus Drakula várkastélyban. Elhagyva a történelmi Magyarország területét, továbbutazás PREDEAL-on keresztül (Románia legmagasabban fekvő üdülő települése) SINAIA-ba. Itt felkeressük a román királyi család nyári rezidenciáját és a Peles kastélyt. Délután városnézés BRASSÓ-ban, Erdély egyik legszebb fekvésű településén: Fekete templom, Katalin Kapu, régi városháza, és a híres brassói sétálóutca. Vacsora, szállás Brassó Poiana üdülőhelyen

6. nap: Fogaras – Nagyszeben – Gyulafehérvár – Déva (kb. 320 km)
FOGARAS az Olt folyó partján fekvő egykori vármegye székhelye. A település legismertebb látnivalója a XIV. század elején épített vár. NAGYSZEBEN a középkorban erős szász vár volt, a mai napig, mint „szász főváros” említik. A belváros aránylag kis területen fekszik, így könnyen felkereshetjük a főbb nevezetességeket (pl. evangélikus püspöki székesegyház, katolikus plébániatemplom, védtorony stb.). GYULAFEHÉRVÁR a legrégibb erdélyi katolikus püspökség székhelye. A műemlékek sokasága az ún. csillag alakú erődítményben található (püspöki székesegyház több erdélyi fejedelem sírjával, a görögkeleti katedrális, a fejedelmek lakóháza stb.). Továbbutazás DÉVÁ-ra, melynek ma látható várromja egybeforr Kőmíves Kelemen legendájával. Vacsora, szállás.

7. nap: Vajdahunyad – Arad – Budapest (kb. 460 km)
VAJDAHUNYAD várát feltételezhetően francia mesterek építették, hiszen nincs és nem is volt védőövezete, hanem megerősített, díszes palotaként épült. A Hunyadiak őse, Sorb kenéz a XIV. században királyi adományként kapta az egykori várat. Az idők folyamán többször is tűz pusztította. Ma látható formáját Steindl Imre és Schulek Frigyes vezetésével, a XIX. századvégi restaurálás során nyerte el. MAROSILLYE az erdélyi fejedelemség idején a Maros vidék fontos erőssége volt. Itt született Bethlen Gábor, akinek egykori szülőházát sokan felkeresik. MÁRIARADNA híres búcsújáróhely, rövid pihenő a kegytemplomnál A határátkelés előtt séta ARAD-on, a vértanúk városában. Hazautazás rövid pihenőkkel. Érkezés Budapestre a késő esti órákban.