Barangolás a székely magyarok földjén

Székelyföld egy 2-3 magyar megyényi terület Erdély keleti részén, a Kárpátok lábainál, a magyar ha­tár­tól többszáz km-re, ahol a lakosság több mint 90%-a még mindig magyarnak vallja magát. Tartsa­nak velünk egy csodálatos, felemelő uta­zás­ra a székelyek közé, ismerkedjenek meg Székelyföld városaival, falvaival, természeti csodáival, gyö­nyö­rű tájaival, műkincseivel, magyar vonat­ko­zá­sú történelmi emlékeivel. Az út megha­tá­ro­zó élményét jelentik majd a székely magyarokkal való ta­lál­ko­zá­sok, akiknek vendégszeretete, közvet­len­sé­ge, ter­mé­sze­tes­sé­ge, jólelkűsége, segí­tő­kész­sé­ge és büszkén vállalt ma­gyar­ság­tu­data egy már-már el­fe­le­dett világba viszi vissza a lá­to­ga­tókat.

Utazás: Légkondicionált autóbusszal (WC, video és/vagy DVD, italautomata).

Szállás: 6 éjszaka jó 3 csil­la­gos szál­lo­dák­ban, ké­nyel­mes, kétágyas, fürdő­szo­bás szobákban (3 éjszaka Csíkszeredán és 3 éjszaka Szé­kely­udvarhelyen).
Mindegyik szálloda rendelkezik egy kis wellness-részleggel (szaunák, pezsgőfürdő), melyet a székelyudvarhelyi szál­lo­dá­ban ingyen használhatnak a szálloda vendégei, a csík­szeredai szál­lo­dá­ban egy kisebb összegű térítést kell fizetni.

Ellátás: Büféreggeli + gyimesi csángó lakoma a 4. na­pon + szalonnalakoma a 6. napon Szé­kely­der­zsen / fakultatív vacsora a 4. és a 6. nap kivételével.

1. nap: Csíkszereda
Elutazás Székesfehérvárról, a Piac téri parkolóból reg­gel 4.45-kor. Budapestről az autóbusz 6 órakor indul a Déli pálya­ud­var­tól. Utazás a Szolnok – Ártánd – Nagy­várad – Torda – Marosvásárhely út­vo­na­lon Székelyföldre. Szállás Hargita megye székhelyén, Csík­szeredán (3 éj).

2. nap: Madéfalva, Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Ditró, Gyilkos-tó, Békás-szoros
Ezen a napon a Gyergyói-medencével és környékével ismerkedünk. Odaútban fotószünet a madéfalvi veszedelem emlékművénél.
Gyergyószentmiklóson séta a han­gu­la­tos vá­ros­köz­pont­ban, majd látogatás a gyönyörű barokk örmény erődtemplomban. Ezt követően Szárhegy faluban a Lázár-várkastélyt nézzük meg. Az erdélyi reneszánsz­nak talán leglátványosabb emléke ez az épü­let­együt­tes.
A szomszédos Gyergyóditró faluban a neogótikus plé­bá­nia­templom nemcsak szépségével, hanem méreteivel is elbűvöli a turistákat. Tornyai ma­ga­sab­bak, mint a Párizsi Notre Dame-éi.
A délutáni órákban a Keleti-Kárpátok két természeti csodájához látogatunk. Először sétálunk a vadregényes Gyilkos-tó partján, majd a Kárpátok keleti lejtőin leereszkedünk a Békás-szorosba. A Békás-patak szurdokának nincs párja az egész Kárpátokban, drámai hatásúak a 200-300 méter magas, szinte függőleges sziklafalak jó egy km-en keresztül.

3. nap: Szent Anna-tó, Sepsiszentgyörgy, Zágon, Alsócsernáton, Kézdivásárhely
Egész napos kirándulás Székelyföld déli részébe. Az első programunk egy páratlan természeti ritkaság, a Szent Anna-tó (Európa egyetlen nagyméretű vulkáni krátertava).
A késő délelőtti órákban Sepsiszentgyörggyel, Ko­vász­na megye székhelyével ismerkedünk, mely a legna­gyobb magyar többségű város Székelyföldön. Délután először Mikes Kelemen szülőfalujába, Zá­gon­ba utazunk, látogatás az egykori Mikes-kú­ri­á­ban berendezett emlékmúzeumban. Továbbutazás Alsócser­ná­ton faluba, ahol megnézzük Székelyföld leg­gaz­da­gabb néprajzi múzeumát. A Haszmann testvérek által összegyűjtött kiállítási anyag mennyi­sé­ge és minő­sége még a sokat látott utazókat is elkápráztatja.
A napi programot a Kárpát-medence legkeletibb ma­gyar­lak­ta városának, Kézdivásárhelynek a megtekinté­sével zárjuk. A gyönyörűen felújított főtér és a kü­lön­le­gesvárosszerkezet (az ún. udvarterek) miatt sokan Székelyföld legszebb városának tartják Kéz­di­vá­sár­he­lyet, Gábor Áron városát.

4. nap: Csíkszereda, Csíksomlyó, Gyimesbükk, „ezeréves” határ, gyimesi csángó lakoma, Máréfalva
Délelőtt Csíkszeredán megnézzük a Makovecz Imre által tervezett gyö­nyö­rű­szép Milleniumi templomot, majd látogatás a Mikó-várban berendezett Csíki Székely Múzeumban.
Ezt követően Csíksomlyóval és annak híres za­rán­dok­templo­má­val ismerkedünk (a katolikus székelyek vallási központja).
A délutáni órákat a Kárpátokban, a Gyimesek vi­dé­kén, a gyimesi csángók között töltjük. Gyi­mes­bük­kön látogatást teszünk a Rákóczi-várnál és az „ezeréves” határnál, majd részt veszünk egy igazi csángó mulatságon és lakomán (csángó népdalok, táncok, népviselet, ételek, italok). Sok turista számára ez a folklór program az erdélyi utazás leg­na­gyobb él­mé­nyét jelenti.
Késő délután utazás a Hargita lábai mentén Szé­kely­ud­var­hely­re. Útközben rövid séta a szé­kely­ka­pui­ról híres faluban, Máréfalván. Szállás Székelyudvarhely központjában (3 éj).

5. nap: Székelyudvarhely, Parajd, Szováta, Korond, Farkaslaka, Szejkefürdő
Székelyudvarhely Erdély „legmagyarabb” városa, a lakosság több mint 95%-a ma is magyarnak vallja magát. Kora délelőtt egy sétát teszünk a szépen karbantartott belvárosban. A város legújabb nevezetes­sé­ge az a szoborpark, mely a magyar és a székely történelem nagyjainak állít emléket.
Ezután utazás Parajdra, látogatás a sóbányában, majd séta a szovátai Medve-tó partján. Szováta Székelyföldnek a legnépszerűbb nyári üdülőhelye, a fürdőtelepen gyönyörű villák sorakoznak, melyek jó része még a Monarchia időszakában épült. Vissza­út­ban Székelyudvarhelyre szabad program a fa­ze­kas­mű­vé­sze­té­ről híres Korond községben (erdélyi népművészeti tárgyak kirakodóvására).
Ezt követően ismerkedés egy tipikus székely faluval, Farkaslakával. Tisztelgés a nagy székely-magyar író, Tamási Áron síremlékénél, majd a szülőházában berendezett érdekes emlékkiállítást mutatják meg az író családtagjai.
A nap befejezéseképpen ellátogatunk Szejkefürdőn a „leg­na­gyobb székely”, Orbán Balázs egészen külön­le­ges, 12 különböző stílusú székelykapuval díszített síremlékéhez.

6. nap: Szászföld (Berethalom, Segesvár, Fehéregyháza), Székelykeresztúr, Agyagfalva, Székelyderzs, szalonnalakoma
Átruccanás Szászföldre. Berethalom városkában lá­to­ga­tás az impozáns gótikus erődtemplomban (UNESCO vi­lág­örök­ség). Ezt követően a szintén a vi­lág­örök­séghez tartozó Segesvár romantikus, középko­ri óvárosával ismerkedünk, majd a szom­szé­dos Fehéregyházán megnézzük a Petőfi múzeumot és emlékparkot. Rövid pihenő a falu melletti Petőfi emlékműnél, nagy költőnk halálának feltételezett helyszí­nén.
Délután visszatérünk Székelyföldre, és Szé­kely­ke­resztú­ron a Gyárfás-kúriához látogatunk, ahol Petőfi az utolsó estéjét töltötte. A Petőfi emlék­szoba meg­te­kin­té­se után Székelyderzsre uta­zunk, útközben rövid fotószünetre megállunk Agyag­fal­ván, az 1848-as székely nemzetgyűlés emlékművénél. Szé­kely­der­zsen az UNESCO vi­lág­örök­séghez tartozó erőd­templo­mot nézzük meg. A templom belső falán lát­ha­tó a Szt. László legenda nagyon értékes kö­zép­ko­ri freskója. A falu lakossága ősi szokás szerint mind a mai napig a bástyákban tárolja a szalonnát. A templomerőd meg­te­kin­té­se után a csoport részt vesz egy ún. szalonnalakomán, ahol más helyi készítésű ételeket is megkóstolhatnak (kolbász, juhsajt, lekvár, tojás, házi kenyér, zöldségek stb.).

7. nap: Marosvásárhely
Délelőtt vá­ros­né­zés Székelyföld leg­na­gyobb vá­ro­sá­ban, Marosvásárhelyen, ahol az elmúlt év­ti­ze­dek (különösen a Ceauşescu-korszak) elrománosítási politikája következtében mára valamivel 50% alá csökkent a magyarság részaránya. A város sok pompás épülete közül kiemelkedik a magyaros-szecessziós stílusban épült Kultúrpalota. Sokan Erdély legszebb épületének tartják. Lehetőség a gyönyörű belső termek meg­te­kin­té­sé­re is. A vá­ros­né­zés másik fény­pont­ját a Teleki Téka meglátogatása jelenti. A könyvtár épületében kapott helyet a Bolyai emlékszoba is, ugyanis Bolyai János, a leghíresebb magyar matematikus itt tanult Marosvásárhelyen.
A vá­ros­né­zés után búcsú Székelyföldtől, hazautazás a Torda – Nagyvárad – Ártánd – Szolnok út­vo­na­lon. Érkezés Budapestre, majd Szé­kes­fe­hér­vár­ra a késő esti órákban.