Úti cél / szálláshely neve:

Érkezés:

Távozás:

Még nem tudom érkezésem / távozásom dátumát

Felnőtt	1 fő2 fő3 fő4 fő5 fő6 fő7 fő8 fő9 fő10 fő
Gyermek	0 fő1 fő2 fő3 fő4 fő5 fő6 fő7 fő8 fő9 fő10 fő

További keresési opciók

Keresés

Vezetéknév: Keresztnév: E-mail cím: Feliratkozás

Látnivalók Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsõje ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyûgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világ... Bővebben +

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsõje ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyûgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyûjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepõen ép maradványai fogadják az ide érkezõt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer fõt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvezõ fekvése miatt népszerû kikötõváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is mûködött, az elsõ idõkben Cybele istennõ, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szûz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítõ körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdõdött a településen a Szûz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelmûen nem sikerült fellelni. A római idõkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori fõutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ elsõ reklámja található: egy nõi alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötõbõl érkezõ matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok idõnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani errõl a legendás kikötõvárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erõd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitûnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentõségû felvonóval, amely az egyik elsõ fizetõs felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülõtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfõbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenõ forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyûjtemény tekinthetõ meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota elsõ udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfõbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérõje 31 méter.
Az Hagia Sophiát késõbb mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitûnõen konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dõltek. Alatta megtekinthetõ a bizánci idõkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztetõ, lépcsõs tetejû, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdõt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhõkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függõhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elõ kell hogy bújjon a kereskedõ, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülõhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különbözõ korú rámenõs férfiak. Isztambulban a Kék Mecset elõtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, elõször megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetõk, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvõket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdõdik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szõnyegárusok így akartak a potenciális vevõk közelébe férkõzni. Az ima után már ismerõsként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítõ almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedõ: ha a kedves vevõ pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetõt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerõs lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülõtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerû a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelybõl akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sõt még az utca is meglepõen tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki elõttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tûnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fõvárosa Ankara. A város fejlõdése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökõkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörû villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

Elrejt -

580 db találat

Rendezés alapja: Név (a - z)Név (z - a)Ár (alacsony - magas)Ár (magas - alacsony)Központ távolságaBudapest távolsága

« Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő » Utolsó