Szlovénia

Látnivalók:

Bled: giccsfestménybe illõ vidék, a hó is biztos, de meglehetõsen drága. Ráadásul a sípályákhoz buszozni kell, nap mint nap. Ha valakinek azonban sikerül télen eljutnia ide, a Bledi-tó közepén álló kastélyhoz, muszáj elkorcsolyáznia, felejthetetlen élmény. Az elit vendégkör igényeinek megfelelõen éjszaka kivilágítják a sípályákat. Nem árt figyelni lesiklás közben, ugyanis politikusok és világhírû mûvészek is megfordulnak errefelé.

Bovec: az ország észak-nyugati csücskében, az olasz határ mellett bújik meg, valódi magashegyi üdülõhely, garantáltan hóbiztos terep, néha még május végén is. A legmagasabb sípályák 2300 méterrõl indulnak. Meg lehet nézni, hol harcolt a dédapa az elsõ világháború idején, ugyanis itt vágtat medrében a szomorú hírû Isonzo (szlovénül Soca) folyó. Kobaridban a világháborús múzeum tényleg fantasztikus.

Bohinj: a Bohinji-tó egy gleccservölgyben alakult ki, innen ered a Száva folyó is. Itt két síközpont található: Kobla és a Vogel. Kobla ezer méter körüli magasságban, míg a Vogel 1800 méteren. Acélos idegzetûek jéggé fagyott vízesésen mászhatnak szöges cipõvel és hegymászó felszerelésben, vagy akár az ejtõernyõs síugrást is gyakorolhatják.

Maribor-Pohorje: elõnye, hogy közel van Magyarországhoz (420 km Budapesttõl), de mivel nincs nagyon magasan, nem túl hóbiztos. Viszont nagy a síelhetõ terület, és mindig jól karbantartják a pályákat. Gyerekkel utazóknak ideális: amíg a kölök próbálkozik, apuka kedvére kocsmázhat a szomszédban.

Kranjska Gora: a legnagyobb szlovén sícentrum, 30 kilométer hosszú sípályák, sífutóterep, csak kicsit messze van tõlünk, már egészen az olasz határnál. Megközelíteni egyértelmûen Ausztrián keresztül érdemes. Szállás is akad bõven (4000 vendégágy), talán még nekünk is megfizethetõ. A közeli Planicán a síugrást is gyakorolni lehet (az elsõ komolyabb kulcscsonttörésig), a legelszántabbak pedig sítalpon (mivel máshogy lehetetlen) felkereshetik a magasztos Vrsic-hágó tetején található Orosz-kápolnát.

Krvavec: legnagyobb elõnye, hogy csak 10 kilométerre fekszik Ljubljanától, így akár minden nap ki lehet járni a fõvárosból. Kultúrpatkányok könnyen rákattanhatnak a messze földön híres ljubljanai underground feelingre, és akkor esetleg ki se mozdulnak a fõvárosból. Aki viszont egy hegyi fogadóban töltené el inkább a napjait, itt kedvére társaloghat esténként a medvékkel. A pályák eléggé magasan, 1500 és 2000 méter között találhatók.

Rogla
1500 méteres magasságban terül el ez a menõ sport- és üdülõcentrum, ahol mindenki találhat a pénztárcájának megfelelõ szállást, és az éjszakai hancúrozás után nappal is lefáraszthatja magát a terepeken. Rogla viszonylag könnyen elérhetõ itthonról is, Mariborból a Celje felé tartó autópályáról Zrecénél kell letérni, onnan már csak 16 km. 12 sífelvonó, két darab kétüléses ülõfelvonó, tanulópályák a gyerekeknek és 30 km hosszú terepsí-útvonal hálózat. Síelés után squash-olni, teniszezni, lovagolni érdemes, de a szomszédban érdemes felkeresni a híres Zrece termálfürdõjét is. Itt az éjszaka a kéj szaka.

Határátkelõk: Rédics, Bajánsenye, Felsõszölnök
Megközelítés: a legegyszerûbb a 7-es fõúton Letenyéig, utána Horvátország érintésével, esetleg Rédicsnél közvetlenül Lendvára, vagy a 8-ason, Ausztrián keresztül. Mint mindig, természetesen ebben az esetben is a legrövidebb út a leglassabb. Szlovéniában be kell tartani a sokszor teljesen érthetetlennek tûnõ sebességkorlátozásokat, mert durván büntetnek érte.

Minden jó, ha hó a vége!
Gasztronómia:

A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erõsen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirke paprikás). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglõkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is.
Látnivalók

Ljubljana a fõváros Szlovénia legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethû makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Mûvészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnézõ körutunk során. A Tivoli Park a város divatos rekreációs központja, ahol bowling és teniszpályák, úszómedencék és korcsolyapálya várja a kikapcsolódni vágyókat.

A szlovén Alpokban található a Triglav csúcs, az ország legmagasabb pontja. Kiváló kirándulóhely. A Bled kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelõtt, késõbb a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra, és a tó szigetén magasodó harangtoronyra, a kívánságok tornyára.

A Postojna-barlang a világ egyik leghíresebb cseppkõbarlangja, melybe romantikus kisvasút vezet.

Az Adria partvidékének legismertebb üdülõhelye Koper, melynek gyönyörû középkori városképét a kikötõ és az ott megtelepedett ipar sajnos lerontja. Piran gótikus épületeirõl és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötõ történetét, valamint a sólepárlás mûveletét mutatja be. A partvidék legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdõzni vágyókat.
Az árak sokkal kedvezõbbek, mint a szomszédos Ausztriában és Olaszországban, de a magyarországinál azért magasabbak. A pénzváltás és az utazási csekkek beváltása bankokban, postahivatalokban, utazási irodákban és az úgynevezett menjalnicákban lehetséges. A hitelkártyákat széles körben elfogadják, de nem árt, ha mindig tartunk magunknál némi készpénzt is. A borravalót általában beleszámolják a számlába.

Elrejt -