A FÕVÁROS
Aki elõször jár Rómában, annak feltétlenül érdemes részt vennie egy szervezett városnézõ túrán, melyen megszerezhetjük az elsõ benyomásokat, és eldönthetjük, hogy mi az, amit alaposabban is szeretnénk megismerni - akár egy késõbbi látogatásunk alkalmával is. Mivel a város kulcsát történelme jelenti, feltétlenül szükségünk lesz egy részletes útikalauzra, ha valóban értékelni akarjuk az itt látható emlék- és remekmûveket. Az is fontos, hogy a számunkra érdekes helyeket fontossági sorrendbe rakjuk, melyet szigorúan tartsunk is be. Ebben segítségünkre lehet e könyv egyszerû rangsorolási jelrendszere. Aki mégis útikönyv nélkül vág neki Rómának, az ne feledje, hogy a legtöbb helyen belépõdíjat kérnek, és hogy hétfõn általában minden nevezetesség zárva van.
Terület: 301 302 km2
Népesség: 57 517 000 fõ
Fõváros: Róma
Hivatalos nyelv: olasz
Pénznem: Euro
Idõzóna: CET 0 óra (GMT +1 óra)
Áramforrás: 220V
Magyar Követség: Róma, Via dei Villini 12-16, 00161 Tel: 39-6-442-30598. Fax: 39-6-440-3270
Vízum: Nem szükséges
Útlevél szükséges: Igen
Országhívószám: + 39
VÁSÁRLÁSI LEHETÕSÉGEK RÓMÁBAN
Aki kedveli az eleganciát, az egyetért azzal, hogy Róma a világ talán legigényesebb üzleteivel és legkiválóbb minõségû áruival várja a luxuscikkek iránt érdeklõdõ vásárlókat. Az olasz stílus és az olasz mesterek ügyessége messze földön híres, de az összes nagy európai márka is képviselteti magát. Aki minõségre vágyik - és meg is tudja fizetni -, annak itt a helye, bár árleszállítást, akciót nehéz kifogni.
Érdemes körülnézni a Via del Tritonén, a Trevi- kút körüli utcákban, a Tiberis túlpartján a Via Cola di Rienzón, a Lucina városrészben fekvõ Piazza S. Lorenzón és a Piazza Campo de-Fiori környékének utcáiban.
ÉJSZAKAI ÉLET ÉS SZÓRAKOZÁS
Róma esténként korábban elálmosodik, mint mondjuk Párizs vagy New York, és nem törekszik arra sem, hogy a hamburgiakhoz hasonló olcsó és közönséges klubok várják az éjszakai életre vágyókat - még ha Fellini filmjei néhol ennek az ellenkezõjét sugallják is. Persze ez nem jelenti azt, hogy itt senki nem mulat az éjszakába nyúlóan, és hogy a város híján lenne az olyan kluboknak és diszkóknak, melyekben hajnalig szól a zene. Ráadásul egy-egy színház és étterem is sokáig nyitva tart, a kávéházak és bárok szintén nem zárnak egy vagy két óra elõtt - még hétköznap sem.
Rómában sötétedés után is mindenki megtalálja az érdeklõdésének megfelelõ szórakozást, de mivel a város fõleg kulturális nagyhatalomnak számít, az igényesebb programok - opera, balett, szólóestek, koncertek és színház - határozottan túlsúlyban vannak.
Mare Adriatico ez az a hely, ahol gondtalanul élvezhetik a pihenést a homokos tengerpartokon. Az adriai üdülõhelyeken megismerhetik, milyen a dolce vita és a divertimento, nyugodt pihenés, szórakozás és kulturális programok jól kiegészítik itt egymást. Köszöntsék ciaoval az egyébként is barátságos, temperamentumos olaszokat, kóstolják meg az igazi pizzákat és pastakat, hûtsék le magukat gelatoval. Buon viaggio!.
Lido di Jesolo: A Velencéhez legközelebb esõ észak-adriai üdülõhely kellemes, finomhomokos strandjai és remek hangulata miatt a magyar turisták körében rendkívül népszerû. A bárokkal, éttermekkel és diszkókkal teli utcáktól nem messze, keleti irányban csak néhány kilométeres távolságra található a kevésbé ismert, éppen ezért nem olyan lármás és nyüzsgõ partszakasz: Cavallino, ahová valamelyik délután, egy nyugalmasabb strandolás reményében érdemes ellátogatni.
Bibione: Olaszország leghosszabb strandja (több mint 8 km) az Adria modern, nyüzsgõ üdülõvárosainak egyike. Különösen ajánljuk azoknak, akik szeretik a tiszta, nyugodt tengert és a finomszemcséjû homokkal borított tengerpartot. A várost körülvevõ sûrû pinea fenyõerdõk és a tenger felõl érkezõ hûsítõ szellõk enyhítik a nyári forróságot. Termálfürdõi messze földön híresek. Kényelmes szállodák és apartmanházak, sportcentrumok, szórakozóhelyek, különbözõ rendezvények és ünnepségek fogadják Önöket, ha ellátogatnak ide.
Rimini: Nyüzsgõ, színes forgatagával az észak-olasz partvidék egyik legkedveltebb, legkeresettebb üdülõparadicsoma. Talán egy vendég sem akad, aki ellen tudna állni a nyáron turistákkal benépesülõ part pezsgésének, az éttermek, bárok vagy diszkók mediterrán hangulatának. A sokféle vízisport a strandolás örömeit teszi teljessé: a vízi-ejtõernyõzés, a motorcsónak vagy a vízibiciklizés fiatalok tömegeit vonzza ide.
Cattolica: Emilia Romagna tartomány gyöngyszeme az Appenninek lábánál helyezkedik el. Finomhomokos tengerpartját lankás dombok övezik. A 100 m széles, 3 km hosszú strand minden évben elnyeri az Európa Tanács Kék zászlóját, melyet a legtisztább strandok kapnak. A lassan mélyülõ tenger a kisgyerekek számára is biztonságos fürdési lehetõséget nyújt. A városközpontban csodálatos szökõkutas park várja az odalátogatókat. Remek szórakozási lehetõség a városi kisvasút, melyet napközben ingyenesen lehet használni. Este sokszínû programok, utcabál, tûzijáték, hal- és borkóstoló közül választhatnak Vendégeink.
A turista joggal várja el, hogy Rómában kiváló olasz ételeket ehessen, és a saját konyhájukat a rómaiak is mindennél jobban kedvelik. Ezért - jóllehet számtalan nemzet konyhamûvészei képviseltetik magukat a városban - a legtöbb római étteremben olasz stílusú ételeket fõznek, melyek hagyományos tájjellegû fogások vagy családi specialitások lehetnek.
Róma nem csupán az ország, de egy tájegység fõvárosa is, és specialitásai a paraszti eredetû ételektõl - ezek a legegyszerûbb alapanyagokból, csirkébõl, borsóból, pacalból, sózott tõkehalból, borjúmirigybõl és pastából készülnek - a fényûzõbb étkekig terjednek, mint pl. az abbacchio (zsályával, fokhagymával, rozmaringgal és szardellapasztával fûszerezett bárányhús) vagy a capretto al forno (sült gida). Érdemes még megkóstolni a következõ római ételeket is: carciofi alla giudia (olívaolajban és citromlében sült, virágként szétnyílt articsóka), stracciatella (rántás nélküli leves, tojással, búzadarával és sajttal behabarva), saltimbocca alla Romana (zsályalevélbe és sonkába csomagolt natúr borjúszelet) és piselli al prosciutto (pármai sonkával és kockára vágott szalonnával lassan puhára fõzött borsó).
A rómaiak a laktató ételsort általában valami könnyû fogással zárják, ami gyakran friss gyümölcs vagy egy macedonia gyümölcskehely. A friss sajt szintén az itteniek kedvence; sokan rendelnek cukorral megszórt ricottát (juhtúrót) vagy apró mozzarella-gömböket. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a legjobb olasz desszert azért mégiscsak a gelato (fagylalt) - Róma különösen híres a fagylaltjáról.
VELENCEA Canal Grande
A folyó természetes folyását követve a lagúna mocsaras szigetei között a kanyargós csatorna két nagy ívet ír le a Santa Lucia vasútállomástól a San Marco-öbölig. A folyó szélessége 40 és 70 m között van, legnagyobb mélysége 5,5 m. Három híd - a Scalzi, a Rialto és az Accademia - és hét traghetto(komphajó-) vonal szeli át.
Sok illusztrált útikönyv kizárólag a Canal Grandéról szól, mások az egész várost próbálják bemutatni (pl. Danilo Reato Velence c., magyarul is megjelent könyve), a jobb útikönyvek pedig részletesen írnak a legfontosabb épületekrõl is.
Sétányok és terekA Riva degli Schiavoni (Szlávok partja) az egyik legnépszerûbb sétánya Velencének, a Dózse-palotától a Ca- di Dio csatornáig vezet, ahol megváltozik a neve; majd folytatódik tovább a Giardiniig (közpark). A Dózse-palota és a hozzá csatlakozó városi börtön után a Hotel Danieli és más nagy hotelek sora következik, ezek mind a Szt. Márk-öbölre néznek. A széles, kikövezett parti sétány, melyet hidak sora szabdal, kávézókkal, szuvenírárusok bódéival zsúfolt, nyugati végén a part vaporetto- mólókkal van tele, a kiránduló- és vontatóhajók is itt kötnek ki. A Rivát elhagyva észak felé sikátorok és boltívek sora vezet a város útvesztõjébe és néhány terére, nevezetesen a Campo San Zaccariára és a Campo Bandiera e Moróra. A csatorna mögött az Arsenale felé haladva a Giardini, a közpark található, meglehetõsen piszkos és rendetlen, de gyönyörû magas fái között a Biennale, a képzõmûvészeti kiállítás pavilonjait találjuk. Ez a szinte egyedülálló szabad tér Napóleonnak köszönhetõ, aki leromboltatta az épületeket, hogy védelmi fegyvereit helyezze ide.
FESZTIVÁLOK, ESEMÉNYEKVelencében egész évben rendkívül gazdag a kulturális élet. A Teatro la Fenicében télen operákat mutattak be, ezenkívül koncerteket és hangversenyeket rendeztek, augusztus kivételével, amikor is a Fenice zárva volt (a múlt idõ sajnos azt jelenti, hogy a színház 1996 januárjában leégett). De három másik mûködõ színházat találunk a városban: a LAvogariát, a Goldonit és a Ridottót. Hangversenyeket idõnként templomokban is tartanak, nevezetesen a Pieta, az Ospedaletto és a San Stae falai között. Számos mozi is van Velencében, de a filmeket mindig olasz nyelven vetítik. Különleges kiállításokat láthatunk az év folyamán a legfontosabb múzeumokban: a Dózse-palotában, a Szt. György-szigeten és a Palazzo Grassiban. Ezeket a tárlatokat gyakran a Canal Grande feletti hidakról függõ óriási, arannyal átszõtt, velencei mattpiros színû zászlókon, transzparenseken hirdetik. A nyár a különbözõ fesztiválok idõszaka. A modern mûvészetek Biennáléját minden második év nyarán rendezik meg a Giardini Publiciban található 40 állandó pavilonban, illetve a különbözõ galériákban városszerte. A Táncfesztivált júliusban, a Nemzetközi Filmmûvészeti Fesztivált pedig augusztusban és szeptember elején rendezik.
Elrejt -
Villa Barbara
Residence Le Vele
Residence Lio
Hotel Alfredos ***
HOTEL Verdi 3*
Robinia Apartmanház
Condominio ROMEO - Piazza Milano/Torino
Hotel Artide 3*
Villa ALBA - Lignano Pineta
Residence Torcello
