Fõbb látnivalók:
Melaka
Történelmi jelentõségû hely, mely magán hordozza a kínai, a portugál, a holland és a brit hatások nyomait. Valaha a régió legfontosabb kereskedelmi központja volt, ma azonban már nem több, mint egy nyugalmas város. Õsöreg dzsunkáikkal az itt lakók még mindig felvitorláznak a folyón, végtelen bájt adva ezzel a tájnak, a városban pedig találhatunk kínai utcácskákat, antik üzleteket, templomokat, és a mára már kiköltözött európai hódítók emlékeit.
Georgetown- Penang-sziget
A legrégibb brit település Malájziában és a legelsõ üdülõhely is egyben. Ami igazán egyedülállóvá teszi a szigetet, az az északkeleti parton található Georgetown. Néhány városrészben azt hihetjük, hogy ötven évet visszaugrottunk az idõben. Régi kínai épületek, piacok, templomi ceremóniák és mindenféle ázsiai utcai életre jellemzõ tevékenység várja az idelátogatót.
Cameron-felföld
A félsziget központi részén található, a maláj teaipar központja. Magas fekvésének köszönhetõen (1500-1800 m) a helyiek és a turisták kedvelt kirándulóhelye az itt jellemzõ kellemesebb klíma miatt.
Tioman-sziget
A félszigettõl keletre találjuk ezt a mesebeli szigetet. Gyönyörû partjaival, tiszta, koralloknak otthont adó vizeivel, kristálytiszta patakjaival és magas hegycsúcsaival egyedülálló látványt és élményt nyújt. A fõszezon június és augusztus között van, míg a monszun ideje alatt, november és január között a terület szinte néptelen.
Egészségügyi elõírások: kötelezõ védõoltás nincs. Csak palackozott víz fogyasztása javasolt.
Idõjárás:
trópusi. Esõs idõszakok: augusztus-szeptember a félsziget nyugati partján, október-február a félsziget keleti részén és Kelet-Malajziában. Egész évben meleg és párás a levegõ. A hõmérséklet általában 20-30°C között van, a páratartalom pedig 90%-os. A monszun hatása igazán csak a félsziget keleti részén érezhetõ, itt van igazi esõs évszak, de ekkor az esõ csupán rövid idõre szakítja meg a napsütést, inkább a futó záporok jellemzõek.
Öltözködés:
Malajzia muzulmán ország, ezért a hölgyvendégek lehetõleg ne fürdõruhában látogassanak el a halászfalvakba és a kisvárosokba. Egyébként a nyaralóöltözet mindenhol megfelel, ám néhány étteremben és éjszakai szórakozóhelyen elvárják az elegánsabb megjelenést.
Nem könnyû kifejezetten maláj ételt találni, bár választhatunk a kínai, a nyonya (kínai alapanyagok, helyi fûszerezéssel), az indiai, az indonéz és néhol a nyugati konyha remekeibõl is. A satay (húsos kebab fûszeres mogyorószószban) viszont maláj találmány, és mindenhol megtaláljuk. A gyümölcsök szerelmesei is kedvükre csemegézhetnek az óriási déligyümölcs választékból.
Közlekedés: balra tarts (jobb kormányos autók).
Az MAS (Malaysian Airline System ) a belföldi közlekedésben a legjelentõsebb légitársaság.
A félsziget gyors, gazdaságos és kiterjedt buszhálózattal rendelkezik. A vonat szintén kényelmes és gazdaságos megoldást jelent, de csupán két vonalon közlekedik.
Nincs vizi összeköttetés a sziget és a félsziget között, így ezt a távolságot repülõvel kell megtennünk.
Melaka volt az elsõ település a maláj félszigeten, ahová az európai kalandorok az 1500-as évek elején megérkeztek. A portugálok voltak az elsok 1511-ben, ezután érkeztek a hollandok 1641-ben. Õket követték az angolok 1795-ben, akik le is telepedtek itt. Ám elõtte Melaka kis kínai segítséggel - a fentrõl betolakodó sziámiakat megakadályozandó - az egész maláj félszigetet uralta. Az angolok évtizedekig csak a maláj kikötõk iránt mutattak érdeklõdést, ez az amerikai polgárháborút követõen megváltozott. A mai Kuala Lumpur területén ugyanis nagy mennyiségû ónt találtak. Ez pedig kapóra jött az északi erõknek, akik konzervdobozokhoz importálták az ónt, mint alapanyagot. Az intenzív külszíni bányászat miatt a mai maláj fováros egy mesterséges völgyben fekszik. Az angolok kezdtek indiaiakat és kínaiakat behozni a félszigetre, ami gyökeresen megváltoztatta az orság etnikai összetételét. A Második Világháborúban a japánok rögtön a Pearl Harbor-i bombázás után megszállták Malajziát és az angolokat pillanatok alatt kiverték a félszigetrol. A japán uralomnak a háború befejezõdése vetett véget, nem az angol felszabadítók.Az ország 1957-ben vált függetlenné az angol birodalomtól. Túl sok volt azonban a jelentkezõ az ország vezetésére és ez - mint mindig - polgárháborúhoz vezetett. 1963-ban a két észak-borneói állam Szingapúrral együtt belépett a Maláj Államszövetségbe. Szingapúr azonban hamar meggondolta magát és két év múlva - fõként az etnikai különbségeknek köszönhetõen - kilépett. 1974-ben egy olyan koalíció került hatalomra, mely azóta sorra nyeri a választásokat, és úgy tûnik, van is rá alapja. Malajzia a régió legdinamikusabban fejlõdõ országa és az etnikai ellentétek is elsimulni látszanak. A kínaiak a gazdaságban, a malájok a politikában találták meg a számításukat.
Ünnepek:
Nemzeti nap (aug. 31.). A Ramadánhoz kapcsolódik a legtöbb ünnep, mely a muzulmán naptár kilencedik hónapjában van. A Ramadán végén három napos ünnep zajlik, ez a legfontosabb maláj esemény: Hari Raya Puasa. A Hari Raya Haji a sikeres mekkai zarándoklatot ünnepli két napon keresztül. Januárban vagy februárban a Kínai Újévet vidám, táncos parádéval üdvözlik. A legdrámaibb hindu fesztivál a január végén tartandó Thaipusam.
Sportolási lehetõségek:
A búvárkodás fantasztikus élményt nyújt itt is. Túrázhatunk kerékpárral, vagy anélkül, részt vehetünk madárfigyelésen, kenu és halásztúrákon, sõt teknõsöket is csodálhatunk.
Elrejt -
Nagy Maláj Körutazás Szingapúrral, pihenéssel Langkawi Szigetén
Trópusi meseországok: Malajzia és Szingapúr II.
Trópusi meseországok: Malajzia és Szingapúr I.
Kuala Lumpur és Szingapúr felfedezése, pihenéssel Bali szigetén