Környezet, éghajlat:Kuba a Nyugat-Indiai szigetvilág része és az Antillák szigetcsoporthoz tartozik. Havanna csak 170 km-re van a floridai Key West-tõl és a Yucatán félszigeti, Mexikóhoz tartozó Pinar del Río körzettõl is csak 210 km-re. Kuba másik közeli szomszédjai Jamaica, a Bahamák és Haiti 77 km-re a Windward szoros másik oldalán fekszenek. Kuba fõ szigete a világ 15. legnagyobb szigete, 1250 km hosszú és 191 km széles a legszélesebb pontján. Kuba igényt tart a... |
Környezet, éghajlat:
Kuba a Nyugat-Indiai szigetvilág része és az Antillák szigetcsoporthoz tartozik. Havanna csak 170 km-re van a floridai Key West-tõl és a Yucatán félszigeti, Mexikóhoz tartozó Pinar del Río körzettõl is csak 210 km-re. Kuba másik közeli szomszédjai Jamaica, a Bahamák és Haiti 77 km-re a Windward szoros másik oldalán fekszenek. Kuba fõ szigete a világ 15. legnagyobb szigete, 1250 km hosszú és 191 km széles a legszélesebb pontján. Kuba igényt tart a de la Juventud szigetre, valamint 4200 kicsi korallzátonyra és szigetecskére, melyek legtöbbje alacsonyan fekvõ és lakatlan.
Kuba legnagyobb része termékeny síkság, ahol szarvasmarhák legelésznek és cukornádat, kávét és dohányt termesztenek. Az ország területének csak 25 %-át borítja hegység, melyek közül a legmagasabb csúcs a Pico Turquino 1972 m-el. Kuba leghosszabb folyója a 343 km hosszú Río Cauto, még kisebb hajók számára sem hajózható. Az Észak Amerikát és a Karib szigeteket elválasztó tektonikus lemez a 7200 m mély Cayman ároknál találkozik, Jamaica és Kuba között, így a terület földrengésveszélyes.
Az évszakok között nincs nagy hõmérséklet különbség. Kuba éghajlata kellemes szubtrópusi, enyhe észak-keleti széljárással. A nedves évszak májustól októberig és a száraz téli idõszak novembertõl áprilisig tart. Az éves átlagos hõmérséklet 22-27 °C, az átlagos páratartalom
80 % egész évben és az esõs évszakban is csak egy kicsivel magasabb ennél.
Látnivalók:
Havanna, a Karib vidék legnagyobb városa és minden kubai dolog központja. Zavaros múltja ellenére Havanna viszonylag keveset szenvedett a háborúk és a forradalom során és ma is minden jobbára úgy néz ki, ahogy 100 évvel ezelõtt megépítették. A megfakult dicsõség fénye látszik a városon; az 50-es és 60-as évek régi amerikai autói uralják az utcákat, a festék és a vakolat mindenütt lassan hullik le. Számos gyönyörû spanyol építészeti remekmû is van a városban, melyeket most renoválnak. Havanna nyüzsgõ éjszakai élete, mozik, színházak, kabarék és éjszakai lokálok sora még a legkeményebb utazót is kimerítik, de a forgalom kisebb és az élet kevésbé amerikanizálódott, mint más latin-amerikai városokban. De a régi Havanna megkopott ragyogásán, a felújítást igénylõ megkopott lakónegyedeken átsüt a kubaiak barátságossága és vendégszeretete.
Gasztronómia:
A kubai konyha a spanyol és afrikai konyha keveréke, és leginkább a helyi alapanyagokat használja. A legismertebb ételek: a fekete bab rizzsel, a csirke rizzsel (arroz con pollo) és a picadillo, ami darált marhahúsból és rizsbõl készül. Ezek mellett a levesek is népszerûek. Mindazonáltal az általános élelmiszerhiány miatt sokszor kell várnunk az állami éttermekben. A kubai sör (cerveza) remek és híresek a koktélok is.
Ünnepek, rendezvények:
Felkelés napja (júl 26.), Felszabadulás napja (jan. 1.)
A karneválokat Havanában, Santiagoban és Varaderoban tartják, de 1990 óta nem kerülnek megrendezésre a gazdasági nehézségek miatt, de próbálkozások azért mindig történnek: mint például az ünnepség megtartása csak éppen lerövidítve. A Jornadas de la Cultura Camagneyana nevû rendezvényre február elsõ két hetében kerül sor, míg a Nemzetközi Jazz Fesztivált minden második év februárjában tartják. Áprilisban Baracoa-ban rendezik meg a Kulturális Hetet és Varadeao-ban az elektroakusztikus hangszerek fesztiválját. A karibi kulturális fesztivál júniusban vagy júliusban van, míg októberben a tíznapos modern zenei fesztivál rendezvényeire kerül sor. A Latin-Amerika Filmfesztivált decemberben szervezik. Hivatalos ünnepek: január 1. a felszabadulás napja; május 1; július 25-27 a Kubai Kultúra napja. Október 10. Függetlenségi háborúk kezdetének (1868) évfordulója
Furcsa, de Kubában a karácsony nem nemzeti ünnep.
Pénz és költségek:
Karibi helyhez képest Kuba relatíve olcsó ország, ha minden kiadásunkra figyelünk 50 dollárnál többe nem kerülhet egy napunk. Ha kellemesebben szeretnénk magunkat érezni, napi 100 dollár körüli kiadásra számítsunk. A luxust ne is keressük mert, nincs és arra se nagyon számítsunk, hogy a feketepiacon váltva pénzt sokat megtakaríthatunk. A pesoval nem sokat kezdhetünk, mert a külföldiektõl elvárják, hogy mindent dollárban fizessenek.
Miután a kubai kormány legalizálta az USA dollár használatát, az utazónak csak a helyi busz igénybevételéhez, a vonaton és kisebb áruk vásárlásához kell helyi pénzzel rendelkeznie. Sajnos a legtöbb hitelkártyát nem fogadják el Kubába, illetve csak azon bankokét, melyeknek nincs amerikai érdekeltsége. Ha tehetjük nem amerikai bank által kibocsátott hitelkártyát, vagy nem amerikai bank által kiállított utazási csekket hozzunk, mert valószínûbb, hogy azokat használni tudjuk.
Borravaló nem szükséges és korábban aktívan tiltották is. Ha úgy érzi, hogy a szállodában vagy az étteremben kiválóan kiszolgálták, egy dollár borravaló elegendõ a nagyra értékelés jeleként.
Pénznem:
Hivatalos fizetõeszköz: Konvertibilis peso (CUC). A kubai peso (CUP) a régi fizetõeszköz volt. Még ma is létezik, de felhasználási köre rendkívül korlátozott, gyakorlatilag csak a mezõgazdasági szabadpiacokon. 1 CUC = 24 CUP
Pénzváltás (2006. szeptemberi adat)
1 USD = 0,8 CUC
1 EUR = 1,13 CUC (árfolyamtól függõen)
A bankokban, szállodákban, repülõtéren illetve más hivatalos helyen ajánlatos csak pénzt váltani.
Figyelem! Az amerikai bankok által kibocsátott hitel- és bankkártyákat (pld.: Citibank, American Express) nem fogadják el, és automatáknál sem lehet pénzt felvenni róluk!
Közlekedés:
Kubának kiterjedt belsõ légi közlekedési hálózata van, és a jegyárak sem drágák. A helyi járatok kis motoros repülõkkel bonyolódnak, és 25 %-al olcsóbbak, ha nemzetközi jegy mellett foglaljuk.
1991 óta nem mûködik a távolsági autóbusz közlekedés és jegyet venni is igen nehéz. Jóllehet a vasúti utazás ma már egyre jobb, de néhány fontos pontot csak autóbusszal lehet elérni.
Néhány vállalkozó kedvû helyi lakos kamionokat alakított át autóbusszá és a népszerû útvonalakon kínál szállítást. Kuba úthálózata sûrû és elég jó; legcélszerûbb bérelt gépkocsival bejárni az országot. A stoppolás az egész országban népszerû, az állami kocsiknak kötelezõ felvenni a stopposokat, míg egyese esetekben, a nagyobb útkeresztezõdésekben a rendõrök segítenek abban, hogy mindenki eljuthasson, ahova akar.
Sportolási lehetõségek:
Fantasztikus kirándulási és hegymászási lehetõségek vannak a Sierra Maestrában. Három napos út során végigmehetünk Alto del Narajotól Las Cuevasig, megmászva a Pico Turquinot, a legmagasabb csúcsot. Az ösvények nincsenek jelezve, és nincsenek hivatásos vezetõk sem, de a helyiek néhány dollárért készséggel segítenek a tájékozódásban.
A lovaglás is igen népszerû, különösen Baconaoban és Trinidadban. Szörfözésre kiválóan alkalmas a decembertõl áprilisig tartó idõszak, mikor magasak a hullámok, de sajnos deszkáinkat magunkkal kell hoznunk, mert bérelni nem lehet. Mélytengeri és könnyû búvárkodásra könnyen választhatunk a 30 egynéhány búvárközpont közül, akik szervezett utakat, oktatást és eszközöket is kínálnak.
Elõforduló betegségek:
Filariasis, Bélfertõzések (bakteriális, protozoon és féregfertõzések), Veszetsség, Egyéb vírusfertõzések (Dengue, Vírusencephalitis, hepatitis, AIDS), Bõrbetegségek (Lepra, gombás fertõzések), Mérges kígyók.
2001. október 1-jétõl magyar állampolgár csak érvényes vízum birtokában utazhat be Kubába.
A Külügyminisztérium tanácsai a Kubába utazóknak:
Magyar állampolgár 2001. október 1-jétõl csak érvényes vízum, és menettérti jegy, továbbá megfelelõ anyagi fedezet, vagy meghívólevél felmutatásával utazhat be Kubába. A határ átlépésekor kérik az anyagi fedezet bizonyítását (kivéve a csoportos utazásban résztvevõket) - legkevesebb napi 70,- USD - készpénz, csekk vagy hitelkártya formájában.
A vízum a Kubai Köztársaság nagykövetségén szerezhetõ be:
Cím: 1025 Budapest, Józsefhegyi út 28-30. E ép. II./6.
Tel.: 325-7290, 325-7516
Turistavízum:
Az egyéni turista külön lapos turistavízumot kap, melynek ára 15,- USD, 30 napra szól és egyszeri alkalommal - szintén 30 napos idõtartamra - hosszabbítható Kubában az Idegenrendészeti Hivatalnál (értéke kb. 25,- USD). A turistavízum - világos zöldes színû, középen perforált - két részbõl áll: egyik felét belépéskor, a másik felét kilépéskor kell leadni a határnál. Ez esetben útlevélbe nem kerül bele a be- és kiléptetõ bélyegzõ.
Csoportos jellegû, szervezett turista utazásnál, az egyéni turistákra vonatkozó rendelkezések az irányadók, határon történõ anyagi fedezet ellenõrzésére azonban nem kerül sor
A turistavízumtól eltérõ minden egyéb vízumtípus ára: 45,- USD, központi engedélyre történõ felterjesztés esetén a távközlési költségátalány minden esetben 20,- USD, a választ kb. 15 munkanap alatt adják meg a kubai hatóságok.
Kilépési illeték:
Kiutazáskor repülõtéri illetéket kell fizetni valamennyi, nemzetközi járatot igénybe vevõ utasnak. Ennek díja jelenleg 25 CUC/fõ.
Házastárs látogatóvízuma:
Abban az esetben, ha kubai-magyar vegyes házasságról van szó és a kubai állampolgárságú fél kubai hatósági engedély nélkül tartózkodik Magyarországon, a magyar állampolgárságú házastársnak Kubába történõ látogatása esetén központi engedély alapján történik a vízumkiadás - idõtartamtól függetlenül.
Amennyiben a kubai házastárs kapott a kubai hatóságok részérõl engedélyt a magyarországi letelepedéshez, a magyar állampolgárságú házastárs részére a vízum saját hatáskörben kerül kiadásra.
Üzleti vízum:
Üzleti lehetõségek iránt érdeklõdõ, elõre meg nem szervezett jelleggel Kubába utazó személyek részére - meg nem hosszabbítható - 7 napos vízumot adnak ki, saját hatáskörben.
A kubai vállalatokkal elõre egyeztetetten Kubába utazó üzletember részére 30 napos vízum adható ki, az üzlettárs közremûködésével. (Kérésre a vízumot külön lapra is kiadják.)
Gyógykezelési vízum:
Az illetékes kubai egészségügyi intézet közremûködésével kérhetõ.
Tanulmányi vízum:
Kormányközi megállapodás alapján utazók részére az illetékes kubai és magyar intézmények közremûködésével történik a vízum beszerzését.
Nem kormányközi megállapodás esetén központi hatáskörben adható ki a vízum.
2001. október 1-jétõl magyar állampolgár csak érvényes vízum birtokában utazhat be Kubába.
Közlekedés
Az ország egész területén problémát okoz a tömegközlekedési eszközök hiánya. A havannai repülõtérrõl célszerû taxival a belvárosba utazni. A taxi ára a repülõtér-szálloda útvonalra kb. 15-18 USD között mozoghat. Ajánlatos, hogy a látogató minden esetben ragaszkodjon a taxióra bekapcsolásához , mely 1 USD-rõl indul.
A kisebb méretû taxik közül a legolcsóbbak az úgynevezett "Panataxik", illetve a "Turistaxik".
Személygépkocsit a repülõtéren, illetve a szállodákban is lehet bérelni. A gépkocsik bérlését megelõzõen célszerû meggyõzõdni arról, hogy a benzintartály tele van-e, illetve pótkerék rendelkezésre áll-e. (Az elveszett pótkerékért 160-180 USD-t kell fizetni).
A turisták nyugodtan fordulhatnak információért, tanácsért az utca emberéhez, a kubai emberek közvetlenek, segítõkészek. A közbiztonság megfelelõ.
Éghajlat
Két évszak váltakozik az országban: a tél és a nyár - tavaszi, illetõleg õszi - átmenet nélkül. A kubai nyár májustól októberig tart: a középhõmérséklet ilyenkor 27,7 C fok, a júliusi és augusztusi napokban azonban a 40 C fokot is megközelítheti. Az év második felében, télen a leghûvösebb hónap középhõmérséklete +21 C fok. Néha 15 C fokra lehûl a levegõ és ez itt a hideg. A nyári idõszakban bõséges a csapadék, az esõs idõszakban gyakori a trópusi vihar. A levegõ nedvességtartalma igen magas, 80% körül mozog.
Ennek megfelelõen kell öltözködni, többnyire könnyû nyári ruha (lehetõleg pamut), esetleg kiskabát elegendõ.
Tanácsos esernyõt, esõkabátot az utazónak magával vinni. Az erõs napsütés miatt a szokásos elõvigyázatosságok javasoltak (napozási idõ betartása, fényvédõ krém, napszemüveg).
Esetenként a sok szúnyog, illetve egyéb rovar miatt javasolt rovarriasztó használata. A szúnyogok fertõzõ betegséget (dengue-kór) terjeszthetnek, ez fokozottan indokolja a szúnyogcsípés elleni védekezést.
A térségbe történõ utazást megelõzõen célszrû érdeklõdni természeti katasztrófák (ciklonok, hurrikánok) esetleges bekövetkeztérõl, elsõsorban a májustól novemberig terjedõ idõszakot illetõen.
Fizetõeszköz Kubában a hivatalos fizetõeszköz az US dollár, illetve a kubai peso. Túlnyomó többségben a dollár, mint fizetõeszköz dominál. 1 USD=26 CUP(2002. április). Amennyiben a látogató 50,- illetve 100,-USD bankjeggyel fizet, minden esetben útlevelet kérnek. Létezik az US dollárral egyenértékû peso ( papír, illetve fémpénz), amelyet természetesen csak Kubában fogadnak el dollárként.
2002 nyarától - kísérleti jelleggel - Varadero bizonyos szállodáiban, éttermeiben és valutáért árusító üzleteiben az eurót is elfogadják és erre az jelkép kifüggesztésével hívják fel a figyelmet.
A Kubai Köztársaság területén a következõ hitelkártyákat fogadják el: Mastercard, Visa, JCB, ACCESS, Banamex, Bancomer, Carnet, Diners Club. Az amerikai kibocsátású hitelkártyákat ( pl: American Express) nem fogadják el az országban. Az utazási csekket elfogadják a Kubai Köztársaság egész területén. A csekk minden olyan kubai bankban beváltható, mely devizaügyletekkel foglakozik. A beváltáskor levonásra kerülõ kezelési költség mértéke bankonként változó, kb. 2%.
Élelmiszerfogyasztás
Az országban a csapvíz fogyasztása nem ajánlatos. Palackozott víz kapható az élelmiszerboltokban - a nagy meleg miatt napi kb. 2 -3 liter folyadékfogyasztás javasolt.
A kubai hatóságok szigorúan ellenõrzik az élelmiszerek behozatalát. Az állat-és növényfertõzések megelõzése érdekében tilos húsféleségeket, gyümölcsöt és zöldségfélét, növényi magvakat az országba bevinni. (Kivételt képeznek a konzervek).
Több piac áll az országba látogató vendégek rendelkezésére, ahol a szezonnak megfelelõ gyümölcsöt, zöldséget lehet vásárolni. A zöldségszezon október végétõl május közepéig tart. Az árak ezeken a piacokon kubai pesóban vannak nyilvántartva.
Kubában a villanyáram 110 V, 60 Hz. A 4, illetve 5 csillagos szállodákban általában van 220 V-os konnektor is.
A metrikus rendszer az elfogadott, de elterjedtek egyes amerikai mértékegységek is (pl. libra/font: 45,36 gr, gallon: 3,78 liter, stb.)
Elutazáskor a havannai repülõtéren reptéri illetéket kell fizetni valamennyi, nemzetközi járatot igénybe vevõ utasnak. Ennek ára: 20,-USD/fõ.
5 db találat | Rendezés alapja: |