Európa második legnagyobb szigete az Atlanti-óceánban található Skóciától északnyugatra, Norvégiától nyugatra, Grönlandtól délkeletre. A fõ sziget 500km széles és 300km hosszú. Felszínét sivár fennsíkok, homokos deltatorkolatok, vulkánok, lávával borított területek és gleccserek jellemzik. Az ország felszínének több, mint fele meghaladja a 400m tengerszint feletti magasságot, legmagasabb pontja a Hvannadallshnúkur pedig 2119 m magas.
A földterületek mindössze 21% százaléka mûvelhetõ és lakható, s mind a part mentén találhatóak. Izland lakossága és mezõgazdasága a délnyugati részre összpontosul, Reykjavík és Vík közé. Mivel fiatal közetei még mindig állandó mozgásban vannak, a földrengések ugyanúgy a mindennapok részévé váltak, mint a reggeli.
Fát nemigen látunk itt, inkább tundrával, füves vidékekkel, mocsaras és sivár tájakkal találkozunk. Az egyetlen honos emlõs állat a sarki róka, habár néha egy jégtömböm átsodródik egy-egy jegesmedve, a lakosság nem látja õket szívesen, így nem tudnak itt élni. Láthatunk itt rénszarvast, nyércet, mezei egeret. Gazdag a madárvilág, legfõképp a tengeri madarak vannak jelen. A tengerek bõvelkednek tengeri emlõsben és halban.
Látnivalók
Reykjavik
Izland fõvárosa, a világ legészakibb fekvésû, és legújabb fõvárosa. A késõ XIX. században alkult ki a település. Nevének jelentésével ellentétben (füstös öböl), a szélnek köszönhetõen tiszta a levegõje. Óvárosi részétõl minden látnivaló gyalog is könnyen megközelíthetõ.
Az óvárosban a központ. Találunk itt parkokat, tavakat, piacokat és múzeumokat. A skandináv és izlandi kultúra iránt érdeklõdõk látogassanak el a Nemzeti Múzeumba, ahol vallási és néprajzi gyûjteményt tekinthetnek meg a település kezdeti idõszakától napjainkig. Leghíresebb tárgya a körülbelül 1200-ból származó templomajtó, amely egy csatát ábrázol. A város modern része az óvárostól keletre helyezkedik el. Itt láthatjuk a Hallgrimur templomot, amelyet úgy terveztek, hogy egy láva hegyhez hasonlít. Felmehetünk a tetejére is, ahonnan gyönyörû kilátás nyílik a városra. A Leifur Eiriksson emlékmû, viking harcos volt, ma Izland Fia névvel illetik. A növények kedvelõinek ajánjuk figyelmébe a botanikus kertet. Természetesen ez csak ízelítõ volt a város látnivalóiból. Aki ellátogat sok-sok érdekességet láthat és tapasztalhat itt.
Olcsó szállást és étkezési lehetõséget az Óvárosban és attól kicsit keletre keressünk.
Aki szórakozni akar, nyugodtan megnézhet egy filmet a három mozi valamelyikében, hiszen a filmeket eredeti nyelven izlandi felirattal vetítik. A zenés helyek kedvelõi sem maradnak otthon, hiszen van itt bár, disco, színház, opera, koncertek , és még sok más szórakozási lehetõség.
Arany-vízesés ( Gullfoss) és a Nagy-gejzír (Stóri Geysir)
Izland két leglátogatotabb helye a sziget déli területének közepén fekszik. A vízesésnél a folyó hetven méter széles, és 32 m-es magasságból zuhan alá, három lépcsõben két és fél kilométer hosszan. A vízeséstõl nyugatra találjuk a Nagy-gejzírt, amely elõször a XIV. sz-ban tört fel. Úgy tûnik, hogy többszöri szünet után most hosszabb idõre pihenni tért, de reéljük, hogy ez a szünet is csak idõleges. A szomszédjában található Köpülõ (Strokkur) viszont manapság is 10 percenként forró vízoszlopot lövell a magasba. Ezen a helyen számos színes melegvízû forrást is találunk.
Mývatn
Izland észak-keleti részén található, és a világ egyik természeti csodájaként tartják számon. Habár a terület érdekes látványosságai nagyrészt a vulkáni vagy geotermikus mûködés jelei, a központi részen egy gazdag madárvilágnak otthont adó kék vizû tó vonzza a természet kedvelõit. Elhelyezkedésének köszönhetõen rendkívül kedvezõ idõjárási viszonyok jellemzik. Ideális hely a pihenni vágyóknak, és a kirándulások kedvelõinek, hiszen innen könnyen eljuthatunk a Jökulsárgljufur Nemzeti Parkba, a Kverkfjöll-i jégbarlangokhoz, és a Hvrfell-kráterhez.
Elrejt -
