
Aki életében egyszer eljutott ide, az örökre az Ír-sziget rabja lesz - kivéve persze, ha ellen tud állni a gyönyörû tájaknak, a barátságos embereknek és az emberléptékû élettempónak, vagy ha ki nem állhatja, ha néha jól bõrig ázik. Méretéhez képest az Ír-sziget annyi látnivalót kínál a turistáknak, hogy az már szinte csalás - nem véletlen, hogy a sziget egyik legvirágzóbb iparága a turizmus. Az ide látogatók legtöbbjét a csodálatos táj vonzza, melynek változatosságát sok nagyobb ország is megirigyelhetné. Egynapi kényelmes autókázással Kilkenny grófság festõi rétjeinek, kanyargó folyóinak és erdõségeinek világából Connemara drámai látványt nyújtó hegyei közé érkezhetünk, vagy eljuthatunk tavaihoz és elhagyatott tengerpartjaihoz. A sziget egyetlen pontja sincs 100 km-nél távolabb a tengertõl, és bár nem találunk embert, aki napfürdõzni menne az Ír-szigetre, azért bõven akadnak családközpontú tengerparti üdülõhelyek és több kilométer hosszú, általában szinte elhagyatott, fövenyes tengerparti sávok is.
Sok más európai országhoz képest az Ír-sziget kellemesen ódivatúnak tûnhet, ám a gombamód szaporodó gyorséttermek az itteni városkák idõtlen báját is aláaknázzák. A sziget hosszú és eseményekben bõvelkedõ történelme gazdag építészeti és mûvészeti hagyatékában találni történelem elõtti építményeket, romjaiban is hangulatos apátságokat és elegáns, György kori kúriákat is.
Az Ír-sziget fõ vonzerejét mégis az itt élõ emberek jelentik. Bármilyen kockázatos dolog is általánosságban beszélni ötmillió valódi egyéniségrõl, a látogató benyomása mégis az lesz, hogy barátságosak, jó kedélyûek, ravaszak, és mindehhez olyan kellem és az élethez való könnyed hozzáállás társul, mely a helyzettõl függõen nemtörõdömségnek, de akár hamisítatlan józan észnek is tûnhet. A leggyakrabban hallott mondás errefelé: "No problem", vagyis: semmi gond! A vidámságot az írek nagyon komolyan veszik, és nem is vallanak szégyent ezen a téren: nem kell hozzá más, csak egy alkalmas társ, egy-két pohárka, és máris folyik a csevegés.
Dublin
Mint annyi más fõváros, Dublin is igyekszik betölteni az Ír Köztársaság központjának szerepét, ugyanakkor önálló egységként is megállja a helyét. A dubliniak elõszeretettel gondolnak úgy magukra, mint egy különleges fajta tagjaira - a többi ír nem csekély bosszúságára. Kétségtelen, hogy ez a legnagyobb és legkozmopolitább város az egész Ír-szigeten. A dubliniak - a többi nagyváros lakóival ellentétben - általában örömmel elegyednek szóba az idegennel, akinek így azonnal alkalma nyílik megízlelni a varázslatos dublini akcentust. A turisták érdeklõdésére számot tartó Dublin egy kisebb, gyalogszerrel is könnyen bejárható területen fekszik. A képtárak, múzeumok és fontosabb középületek a Liffey folyótól délre találhatók. Városszerte megcsodálhatjuk a díszes ajtótokokkal ékeskedõ, impozáns vagy kevésbé feltûnõ, sajnos gyakran megdöbbentõen rossz állapotú György korabeli házakat. A legjobb állapotban fennmaradt részek a Trinity College-tól délre vannak, fõleg a Merrion Square-en (itt érdemes megnézni a híres lakók tiszteletére elhelyezett emléktáblákat) és a Fitzwilliam Square-en.
Ezzel együtt Dublin rendkívül lebilincselõ, több helyütt kifejezetten szép város, mely az ide látogatókat számtalan érdekességgel - kiváló múzeumokkal és képtárakkal, igényes üzletekkel és éttermekkel, elsõ osztályú szórakozási lehetõségekkel - várja. Ezek után nem is véletlen, hogy 1991-ben Európában Dublin lett a Kultúra Városa.
Cork és a sziget déli része
Cork igazából soha nem törõdött bele Dublin felsõbbrendûségébe. Lehet, hogy méretben a fõváros után csak a második, de Cork is nyüzsgõ nagyváros, melynek történelme legalább olyan régi és gazdag, mint vetélytársáé. Sajnos Cork a múlt néhány politikai konfliktusában a vesztes oldalán állt, ez is az egyik oka annak, hogy középkori és György korabeli épületeibõl nem sok maradt épen. Ma néhány városrészében már a pusztulás és hanyatlás jelei mutatkoznak, de a város összességében mégis életerõs és magabiztos benyomást kelt. Egy 18. századi látogató még hatalmas óceánjáró hajókat látott volna horgonyozni a város központjában, ahol most a Patrick Street és a Grand Parade található. Bár kettõ híján a folyó valamennyi nagyobb csatornáját betemették, Cork szíve ma is folyóparti jelleget mutat.
ST ANN`S CHURCH,
SHANDON
Church Street Egy középkori templom helyén a 18. században építették a Szent Anna-templomot, amely érdekes, kétszínû tornyáról nevezetes: az egyik fele vörös homokkõbõl, a másik fehér mészkõbõl készült. Nyolc harangból álló harangjátékát csekély díj ellenében a látogatók is megszólaltathatják.
ST FINN BARRES CATHEDRAL
Bishop Street
William Burgesnek, az álgótikus stílus e lelkes hívének jellegzetesen féktelen tervei alapján az 1870-es években épült, mint sorrendben a harmadik székesegyház ezen a helyen. Külsejének részletgazdagsága után belsõ tere némileg kiábrándítónak mondható.
LÁTNIVALÓK A VÁROSKÖZPONTON KÍVÜL
CORK PUBLIC MUSEUM
Fitzgerald Park
A városi múzeum egy szép parkban álló György korabeli kúriában kapott helyet a Mardyke Walk mentén. A gyûjtemények Cork csipke- és üvegiparát és a kereskedelmi bankokat mutatják be.
DUNKATHEL HOUSE
Glanmire
Dunkathel egy 1790 körül épült György korabeli kúria. Látnivalói közül említésre méltó a 19. századi festett elõcsarnok, a szép, Bathban bányászott kõbõl épült lépcsõház és több Adam-stílusú kandalló. Az antik ír bútorokon
kívül egy viktoriánus vízfestmény-gyûjtemény és egy kintorna is megtekinthetõ itt.
SZÓRAKOZÁS
Az Ír-szigeten az a felfogás, hogy az életnek a lehetõ legörömtelibbnek kell lennie, és hogy ezeket az örömöket másokkal is meg kell osztani. A városoktól távolabb a fõ szórakozási lehetõség a pub, ahol az ember kedvére anekdotázgathat vagy nótázgathat. Sok városban helyi színjátszókör mûködik, esetleg vándortársulatokat hívnak meg, és a legtöbb közösség évente legalább egy alkalommal fesztivált rendez.
Az ír zene
Az írek zenéje pezsgõ, életvidám. A zenészek többféle hangszeren játszanak - ha nem is az íreket jelképezõ hárfán, de hegedûn, fuvolán, sípon, tangóharmonikán és gitáron, valamint két, csak az Ír-szigetre jellemzõ hangszeren, az uillean sípon (ez olyan, mint a skót duda, de nem tüdõvel, hanem fújtatóval pumpálják fel) és bodhranon, mely kecskebõrrel bevont dob. A kocsmai örömzenéléseken kívül érdekesek lehetnek az ún. fleadh-k (kiejtése kb. flaa), melyeket a Comhaltas Ceoltóirí Eireann (koaltasz keoltori ajran) 200 irodájának valamelyike szervez, és ha szerencsénk van, meghívnak egy ceilidhbe, vagyis zenés-táncos mulatságba.
ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ÉS LEHETÕSÉGEK
Régebben az ír ételek fõ jellemzõje a mennyiség és nem a minõség volt, de a helyzet javulóban van. A legjobb éttermekben egyre ötletgazdagabb módon készítik el a kiváló hazai alapanyagokat: a tenger gyümölcseit, a lazacot, a tengeri pisztrángot, az osztrigát és kagylókat, a marha- és bárányhúst, valamint a vadhúsokat.
Étkezés
Aki az Ír Köztársaságban biztosra akar menni, az rendeljen "ír reggelit", vagy ahogy Észak-Írországban hívják, "Ulster fry"-t. Ez általában gyümölcslébõl és/vagy gabonapehelybõl és zabkásából áll, majd egy jókora tányéron a következõk valamelyike vagy éppen mindegyike: szalonna, vékony kolbász, véres vagy májas hurka, tojás, paradicsom és gomba. Ezt általában búza- vagy szójakenyérrel és pirítóssal adják, némely esetben burgonyafánkkal. A pubokban
³Az atlanti osztrigák ünneplése is kapható tea és kávé, és a legtöbb egy-két egyszerû harapnivalót, pl. szendvicset is kínál. A kora este az étlapra kerülõ, olcsóbb ételekbõl álló turistamenük egyre jobban elterjednek, csakúgy, mint a laktató és viszonylag olcsó "high tea", ami nem más, mint egy egyszerû meleg étel pl. fish and chips, vajas kenyér, dzsem és tea.
Italok
A társadalmi élet központja vitathatatlanul a pub, vagyis a kultúrkocsma. Kevés ír kocsma próbál többnek kinézni, mint ami, és bár külsõleg nem más, mint az ivászatra specializálódott lebuj, a barátságos hangulat azonnal rácáfol az elsõ benyomásokra. A legtöbb ír az itt készült whiskeyt (errefelé ugyanis így írják) és sört fogyasztja. A leghíresebb ír ital a Dublinban 1759 óta fõzött Guinness, ez a sima, csaknem fekete, keserédes sör - tetején az elmaradhatatlan, krémes és drapp habbal. A második a whiskey, melybõl mintegy 15-félét tartanak nyilván, például a Jameson`s- és a Gilbey`s-féle érett malátawhiskeyt és a világ legrégebbi (legális) whiskeylepárlójában, a Bushmillsnél készült ritkaságot.
Elrejt -