Látnivalók:
Åland - egy különös öntörvényû világ
Egészen különleges státust élveznek a Finnországhoz tartozó, földrajzilag azonban Svédországhoz közelebb esõ Åland-szigetek lakói.
A 25 ezer, 97 százalékban svéd nemzetiségû lakosú szigetcsoport a század elején különbözõ politikai manõverek, mondhatni politikai zsarolások után vívta ki a világon jóformán példa nélkül álló autonómiáját. Azóta is folyamatosan bõvülõ jogaikat tekintve talán nem túlzás az állam az államban modelljérõl beszélni. A fegyvermentes övezetnek tekintett szigetcsoport például saját zászlóval büszkélkedhet; postabélyeget ad ki; saját parlamentje, kormánya, az Északi Tanácsban pedig külön képviselete van. A tartomány törvényeit a köztársasági elnök emeli jogerõre, Finnország nemzetközi szerzõdései pedig csak akkor érvényesek Ålandra is, ha a helyi törvényhozók azt elfogadják. ågy aztán külön képviselõjük volt a finn EU-csatlakozási tárgyalásokon is, ahol az ålandiak igényeit is szem elõtt kellett tartani. Példa erre, hogy mivel nagyrészt hajózásból és a kompokon virágzó vámmentes üzletekbõl élnek, az EU engedélyezte a taxfree-üzletek további mûködését. Az EU-tagságról egyébként külön népszavazást tartott Åland.
Ålandivá lenni azonban nem egyszerû dolog. Az autonómiához ugyanis kapcsolódik a szülõföldi jog, vagyis az állandó lakhely joga is. Ezzel pedig csak az itt születettek rendelkeznek, valamint azok, akik legalább öt éve élnek a szigetcsoportokon, ezenkívül megfelelnek a svéd nyelvvizsgán, és a helyi hatóságoktól megkapják az ålandi állampolgárságot. Munkavállalási engedélyt is csak akkor kap valaki, ha az adott munkát senki nem tudja elvégezni a szigetiek közül. Ha ez sikerül, szavazati és ingatlanvásárlási joggal is rendelkeznek, a fegyvermentes státus következtében pedig felmentik õket a katonai szolgálat alól.
Vitorlásút Helsinkibôl
1947-ben épült a 34 méter hosszú Inga-Lill vitorlás, amely teherszállítóként közlekedett a Finn-öböl illetve a Balti-tenger kikötôi között. Tulajdonosa 65 személyes kirándulóhajóvá alakította át a kecses faalkotmányt, amelyen nagyon egyszerû alvóhelyeket is kialakítottak. A hajót felszerelték az összes modern mûszaki berendezéssel (telefon, fax, központi fûtés, kiegészítô motor). Néhány ötlet a programlehetôségek közül: öreg halász ebédje a tengeren, szeminárium a nyílt vízen, naplemente a fedélzetrôl, kirándulás világítótornyokhoz, halászfalukba, nemzeti parkokba.
Akvarellmúzeum
Vaasa városában különösen jó dolog magyarnak lenni, hiszen a település egyik nagy tiszteletben álló lakója évtizedek óta Mikola Nándor 87 éves festômûvész. A helyi textilgyár egykori tervezôje nemzetközi hírnévre is szert tett vízfestményei révén. A szellemileg ma is friss mester akvarellmúzeumot alapított a városban a korabeli vámház épületében. A szépen helyreállított két szintes ház az egyetlen hasonló jellegû (kizárólag akvarell képeket bemutató) létesítmény egész Skandináviában. Ráadásul a képek is lenyûgözôek.
Napsütés és tengeri szellô
Vaasa környékén a tenger jelenti a legfôbb vonzerôt, bár a part errefelé meglehetôsen kopár. Viszont építészek és más mûszaki érdeklôdésû vendégek számára érdekes lehet a szárazföldet és Raippaluoto (Replot) szigetét összekötô vadonatúj híd, amely 1044 méter hosszú és 26 méter magas. A szigeten, melynek lakossága még mindig túlnyomó részt svédekbôl áll (korábban Vaasát is többségében svédek lakták) a családi vállalkozásként mûködtetett Kales Inn jelenti a legfôbb attrakciót. A lelkes tulajdonos itt egy mini rekreációs központot alakított ki közvetlenül a tengerparton. Távol s közel sehol egy ember, minden ház fából épült. Itt találunk egy vendéglôt, ahol tradicionális helyi ételekkel, népzenei programokkal, viking célba dobással, az erdôben megbúvó titkos pálinkafôzôkkel találkozhat a vendég. Az étterem közepén nyílt tûzön fônek az ételek, a füst a sátortetô közepébe vágott nyíláson távozik. A különleges kialakítású házban fejmagasságban lenyitható ágyak sorakoznak, amelyeket állatprémek borítanak. Minden bizonnyal rendkívüli élmény lehet itt egy éjszaka a farkasordító télben. Természetesen Vaasa kikötôjébôl egy-másfél órás hajókirándulással is elérhetô a telep, de ez a megközelítési mód csak a nyári hónapokban javasolható.
Élô mûemlékfalu
Vaasától alig 15 kilométerre található a Stundars mûemlékfalu, mely nekem az egyik legnagyobb élményt jelentette ezen a kiránduláson. A gyûjtemény mûködése tanulságos lehetne hazai múzeumigazgatóinknak is, ott ugyanis megalakulása után évekig csak magántôkébôl mûködött a skanzen, és csak a legutóbbi idôkben kap némi állami támogatást a múzeumfalut mûködtetô lelkes és elkötelezett non-profit szervezet. A gyûjtemény érdekessége, hogy Vaasa környékérôl származik az összes házikó, melyek mindegyike fából készült. A szervezet vezetôje, aki eredetileg építészmérnök, a legtöbb esetben ingyen kapta meg a régi épületeket, hogy a helyükön új bevásárlóközpontok, utak, stb. épülhessenek. A deszkáira szétszedett házakból a Stundarsban egy új, élô falu épült fel. Van itt iskola, posta, gyarmatáru kereskedés, a kovács, az ónöntô és a fazekas ma is dolgozik a mûhelyekben. Nyáron kézmûves táborokat rendeznek a régi házikókban, de leghíresebbek azok a szabadtéri fesztiválok, melyeken alkalmanként több száz nyugdíjas, üzletember illetve egyetemi oktató vesz részt a szabadban felállított hosszú asztalok körül
Helsinki
Finnország fõvárosa, kulturális, pénzügyi és gazdasági tevékenységének központja. Nyáron zöldellõ parkjai, tiszta vizei, friss tengeri szellõi, a zsúfolt piac felett elrepülõ sirályok, kávézóinak teraszai érdekessé és kellemessé teszik utunkat. A város kisvárosi hangulatot ébreszt a látogatóban, mivel nincsenek magas épületei, a piacteret pedig XIX. századi épületek veszik körül. Mivel félszigeten helyezkedik el, hajók teszik lehetõvé a kiruccanást a Suomenlinna-szigetre, a Finn.öbölbe, amely tökéletes kis piknik helyszíne lehet egy egynapos kirándulás során.
Helsinkiben találjuk az ország legtöbb jelentõs múzeumát. Az Ateneum kiállítótermeiben finn és nemzetközi mûveket tekinthetünk meg a XIX. századból. A Nemzeti Múzeumban, amely szintén a városközpontban található, sami és finn-ugor leletek gyûjteményét tekinthetjük meg. Fõtermének mennyezetét a Kalevala ihlette freskók díszítik. A Raitioliikennemuseo egy érdekes villamos múzeum. Régi kocsiszínben található, s az évtizedekkel ezelõtti finn utcaképet mutatja be. A Rock Templom épülete, amelyet kõbõl vájtak ki, sok látogatót vonz. Tartanak itt kocerteket éppúgy, mint vallási szertartásokat.
A városközponttól nyugatra, az Espoo városrészben találjuk a híres finn festõ, Gallén-Kallela galériáját.
Hajók és motorcsónakok járnak Helsinki és a Suomenlinna- sziget között, ahol hatalmas erõdítmények romjai között sétálhatunk, vagy megtekinthetjük múzeumainak valamelyikét. Például az Ehrensvärd Múzeumot, amely az erõd történelmét mutatja be.
Helsinkiben számos lehetõség adódik, ha olcsó szállást szeretnénk, de nyáron még hálózsákban is elalhatunk. A színházi elõadások finnül játszódnak, de ellátogathatunk balett, vagy opera elõadásra is.
Turku
Turku volt Finnország elsõ fõvárosa. Az évszázadok során néhányszor tûzvész pusztította el, de a legnagyobb csapás akkor érte, amikor 1812-ben helyette Helsinki lett a fõváros. Ennek a középkori városnak az egyetlen XVIII. századból épen maradt része a Luostarinmäki. Az északabbra található Turku Katedrális a finn Evangélikus Egyház nemzeti szentélye. A XIII. századi épületben múzeum is mûködik, amely minden nap várja az idelátogatókat. Az 1280-ban alapított Turku Vár az ország legjelentõsebb történelmi épülete. Múzeumot rendeztek be benne, amelyben minden szoba egy másik évtizedet, vagy évszázadot idéz.
Aland
Az alandi tartomány saját zászlajával és kultúrájával több, mint 6400 szigetet foglal magába. A svéd nyelv jónéhány dialektusát beszélik itt, s csak néhányan beszélnek finnül. A gyönyörû szigetvilág tökéletes helyszíne lehet kerékpártúráknak, sátorozásnak.
A legérdekesebb város Sund a fõsziget keleti felén fekszik, itt találjuk a Kastelholm várat, amely stratégiai jelentõséggel bírt a XVI-XVII. században. A szomszédságban lévõ szabadtéri Jan Karlsgarden Múzeumot, amely nyáron több fesztiválnak is otthont ad, nem szabad kihagyni. A Bomarsund erõd az orosz megszállásra emlékeztet. Alandot rendszeres hajójárat köti össze Svédországgal és Fingországgal. Ingyenesen közlekedhetünk a szigetek között hajóval, Sundot pedig busszal, vagy biciklivel is elérhetjük.
Rauma régi városa már szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Habár az északi országok legnagyobb épen maradt fa-városa, mégsem múzeum, hanem egy életteli város sok-sok kisiparossal, csipkekészítõkkel, aranymûvesekkel. A piactér az óváros központja. Itt ihatunk frissítõket is. Próbáljuk ki a pystcaffekat is, ahol állva fogyaszthatjuk a fekete lét. Ha kicsit fülelünk, észrevehetjük Rauma egy másik fontos jellegzetességét, az ottani tájszólást, amely majdnem egy teljesen külön nyelvjárás. Rauma az ország délnyugati partján fekszik, Helsinkitõl busszal valamivel több, mint 4 órányira.
Olavinlinna vár
A Savolinna tavak fõ látványossága ez az 1475-ben, a svéd-finn birodalom keleti határának védelmére épült vár. Nevét Olof-ról, egy X. századi norvég katolikus szentrõl kapta. A kora XVIII. században orosz megszállás alá került és maradt majdnem kétszáz éven keresztül. Két kis múzeum található itt, amelyek a vár történelmét, valamint ortodox kincseket mutatnak be. Óránként indulnak idegenvezetõs csoportok, egyénileg nem látogathatjuk õket.
Terület: 338 139 km2 Népesség: 5 055 000 fõ Fõváros: Helsinki Hivatalos nyelv: finn, svéd Pénznem: Euro Idõzóna: CET +1 óra (GMT +2 óra) Áramforrás: 220V
Magyar Követség: Helsinki 34, Kuusisaarenkuja 6. 00340 Tel: 358-9-481-422. Fax: 358-9-480-497 Krausz György nagykövet Vízum: N Útlevél szükséges: I Országhívószám: + 358
Elrejt -
