Fõ látnivalók:
1989 óta megnõtt a látogatók száma. Veterán utazókat gyakran hallhatunk panaszkodni, hogy Prága már nem az övék többé. Izgalmas város. Ami pedig a városon kívül található az országban, az kívül esik a megszokott turistaútvonalon, így kevésbé érték negatív hatások.
Csehországi fürdõvárosok
A legismertebb fürdõvárosok Nyugat-Csehországban, a német határ közelében találhatók: Karlsbad /csehül Karlovy Vary/, Marienbad azaz Mariánské Lázni, Franti1kovy Lázni, Kyn3vart, Jáchymov, Kon1tantinovy Lázni egytõl egyig besorolható a legrangosabb európai fürdõvárosok közé. Gyógyító erejükrõl az irodalom legjelentõsebb képviselõi tettek sorra tanuvallomást. A fürdõvárosok máig igyekeznek megõrizni békebeli bájukat és újból divatba hozni azt a bizonyos életmód-típust, amelynek a gyógyulást jelentõ úgynevezett procedúrákon kívül a promenádozás is aktív része volt. A jobb közérzetet nemcsak a gyógyvizek segítették, hanem a nyugodt, békebeli életmód is: a koncertek a promenádon, a nyugodt, arisztokrata légkör, amelyet ma igazán csak az oroszok képesek értékelni és tovább éltetni.
Várak és kastélyok Dél-Csehországban
A történelmi emlékek gazdagsága, a kedvezõ árszínvonal és a könnyû megközelíthetõség ellenére Csehország manapság nem tartozik a magyar turisták legnépszerûbb úti céljai közé. Aki mégis errefelé veszi az irányt, Prágát, esetleg Karlovy Varyt vagy valamelyik híres fürdõhelyet keresi fel. Érdemes azonban tudni, hogy a szlovák, illetve az osztrák határ közelében, Dél-Csehországban számos gyönyörû történelmi város található, melyek mindegyike megér legalább egy hétvégi kirándulást. Cesky Krumlov szabad királyi város, ahol hihetetlenül kis területen több mint háromszáz történelmi jelentõségû egyházi és világi épületet maradt az utókorra. A városban jóformán alig lehet olyan épületet találni, amelyet ne hatna át a történelem szelleme. Egyedülálló a reneszánsz kastély, ahol kiállításokat rendeznek manapság. Az egykori városi sörfõzdében mûvészeti galériát rendeztek be. Ceske Budejovice szintén szabad királyi városként tett szert pompás épületeire és egykori gazdagságára.
A XIII században alapított település legfõbb látnivalói a következõk: a II. Premysl Otokár tér, a gótikus-reneszánsz Fekete-torony, a település legrégebbi épülete, a kolostor, a várost védõ várfalak maradványai és a Vasszûz tornya, amely a szóbeszéd szerint kínzókamraként is szolgált egy idõben. Kontinensünk legrégebbi lóvasút pályáját is itt találjuk, e különleges mûszaki mûemlék történetének külön múzeumot is szenteltek Bujanovban. A Zöld Ághoz címzett fogadó és a Császári és Királyi Sóraktár mellett azonban egyik legnépszerûbb látnivalója a városnak a Budvar sörgyár, ahol eredetiben lehet megkóstolni e zamatos ital egyik leghíresebb márkáját.
Telc városa kereskedelmi útvonalak keresztezõdésében jött létre szintén a XIII században. Gótikus, barokk és reneszánsz épületeinek és egyházi mûemlékeinek köszönhetõen az UNESCO a kulturális világörökségek közé sorolta a települést. A legfontosabb látnivaló a Szent Jakab templom, a Szentlélek temploma és a Mária-szobor a barokk szoborcsoporttal. Érdemes innen rövid kitérõt tenni a közeli Jihlavába patinás városközpontja miatt, Britnicébe a reneszánsz kastély, Stonarovba pedig a románkori kerek templom miatt. Jindrichuv Hradec ódon városa egy hatalmas várral és kastéllyal büszkélkedhet. Díszes paloták és reneszánsz körbástya tesz teljessé a történelmi körutazást ebben a városban. Keresztelõ Szent János templomában megcsodálhatjuk a legnagyobb cseh népi, mechanikus jászolt, a település környékén pedig érintetlen természeti környezetben, gránitsziklák és tiszta vizû folyók között pihenhetünk. Nem messze innen találjuk a középkori Csehország leggazdagabb városát, Kutná Horát. Az ezüstbányászatnak valamint a prágai garas készítésének köszönhetõen csodálatos szépségû templomok és kolostorok épületek itt, a világszerte ismert, hátborzongató csonttár is itt található a mindenszentek templomában. Znojmo, mely csupán 40 km-re található Bécstõl, más vonzerõkkel rendelkezik. Ez a város a délcseh borvidék központja, híres továbbá vára és a városháza a rotundával, valamint a város alatt húzódó óriási pincelabirintus.
Karlsbad
A legenda szerint a várost IV. Károly cseh király és német-római császár alapította 1450-ben. Úgy történt, hogy az uralkodó éppen vadászaton volt és egy zergét vett üldözobe, amikor a vad hirtelen a mélybe vetette magát arról a hegyfokról, amelyen ma egy zergét ábrázoló szobor áll. A mélyben pedig ráleltek a melegvízu forrásokra. A város méltán lehet Csehország büszkesége rendkívüli kulturális és gyógyászati jelentoségének köszönhetoen. A gyógyításon kivül a társasági élet fontos központjává is vált Karlsbad, számos évente ismétlodo koncertsrorzatot, kiállítást rendeznek itt, azonban a legjelentosebb minden kétséget kizáróan az évente július hónapban megrendezett filmfesztivál számos rangos vendéggel.
Marienbad
Az itteni - egyébként a XVI. századtól ismert és a XVII. századtól rendszeresen felhasznált - gyógyforrások vizei elsosorban a vesebántalmakat, anyagcsere-zavarokat, borbetegségeket és a légutak megbetegedéseit enyhítik illetve gyógyítják. A gyógyvizek tömeges felhasználására azonban csak a XIX. század legelejétol nyílt lehetoség, amikor felépültek az elso, pácienseket szolgáló faházak dr. J.J. Nehr-nek és a teplá-i kolostor foapátjának K.K. Reitenbergernek ösztönzésére. A Marienbad azaz Máriafürdo nevet a fürdohely 1812-tol viseli, és egy Mária-kép volt az inspiráció - egy 1755-ben felfedezett kénes tartalmú forrás közelében állt. Marienbádtól csupán 4 km-re található Teplá kolostora a hasonló nevu folyó mellett.
Krivoklat
Már az oda út különleges látványt nyújt azoknak, akik értékelik a fennmaradt természeti szépségeket. A Vár a XIII. században épült királyi vadász szálláshelynek. Találunk itt egy késo gótikus kápolnát, börtönt, kínzókamrát. A vadászat megszünt, a terület védett. Túrázók figyelmébe ajánljuk azt a 18km-es túraútvonalat, amely mentén láthatjuk Nezabudice Sziklát, Nezabudice falut, és Tyrov-ot, a XIII. századból származó francia stílusú várat.
Kutna Hora
1996 óta a világörökség része. Valamikor Prága után Bohémia második legfontosabb városa volt. Ennek oka, hogy a város alatt gazdag ezüstbányát fedeztek fel. Találunk itt kávézókat, katedrálisokat, s nem csoda, ha magunkban Prágával hasonlítjuk össze. Festoi szépségében vetekszik Prágával, de lakói barátságosabbak, árai pedig alacsonyabbak. A történelmi központ kis területre koncentrálódik, gyalogosan bejárható. A gótikus Nagyboldogasszony Templom, a Szt. Barbara Katedrális és még több vallási építmény elégíti ki a kultúra utáni vágyakat. A város bányászata iránt érdeklõdõk látogassanak el a bányász múzeumba.
Idõeltolódás: CET 0 óra (GMT +1 óra)
Terület: 78 864 km2
Népesség: 10 326 000 fõ
Fõváros: Prága
Hivatalos nyelv: cseh
Államforma: köztársaság.
Pénznem: 1 cseh korona=100 heller
Éghajlat:
Az ország nagy részére a nedves kontinentális éghajlat jellemzõ. A nyár meleg, gyakoriak a nyári záporok. A tél csapadékos és hideg. Legmelegebb hónap a július, leghidegebb a január. Decembertõl februárig a hõmérséklet fagypont alá süllyed még az alföldeken is, a hegyekben pedig kifejezetten zord az idõ. Nincs "száraz évszak". A hosszú, forró nyáron jellemzõek a záporok, zivatarok, a tél 40-100 hóeséses nappal jár ( hegyekben 130), valamint köddel az alföldeken. Május, június és szeptember a leglátogatottabb hónapok. Áprilisban és októberben kissé hûvös van még, viszont olcsóbbá tehetõ az utazás. Nagyobb turista központok, mint Prága, Brno és a hegyvidéki paradicsomok, egész évben fogadnak látogatókat. Máshol október/november és március/április között a legtöbb vár, múzeum és más látnivalók, az ottani szálláshelyek zárva tartanak, a közlekedési eszközök nem járnak.
Étkezés:
Olcsó étkezés: 2-5 USD
Éttermi étkezés: 5-10 USD
Luxuskategória: 10 USD fölött
Szállás:
Olcsó szállás: 10-15 USD
Közepes kategóriájú szálloda: 20-40 USD (kétágyas)
Luxuskategóriában: 80 USD fölött.
A nagyobb turistaközpontokban, Prágában különösen, de a bohém fürdõvárosokban szintén, a költségek magasabbak, mint másutt. Prágában a szállás költsége kb. megegyezik a Nyugat-Európában megszokottal. Ha olcsó szállással megelégszünk, magunk fõzünk, akkor nyáron elég a napi 15 USD fejenként. Ha magánlakásban szállunk meg, olcsó étteremben étkezünk és tömegközlekedési eszközöket használunk, 20-25 USD szükséges. Ha szép kétágyas hotelszobát szeretnénk, és ki akarjuk próbálni a helyi specialitásokat, 30-40 USD-t kell kalkulálnunk.
Utazási csekket könnyû beváltani az egész ország területén. A turista központokban található nívós szállodák és éttermek néhány hitelkártyát elfogadnak, fõként az American Expresst. Néhány utazási irodában és üzletben szintén fizethetünk kártyával, de általában jobban kedvelik a koronát. Az amerikai dollár és a német márka szintén elfogadott fizetési eszköz. Nem érdemes feketén váltanunk, mivel alig kapunk kevesebbet a bankban, valamint sok turista kapott már érvénytelen koronát, vagy lengyel zlotyit az elfogadott cseh korona helyett.
Az éttermekben 5-10% borravaló jónak számít a felszolgálásért.
Ünnepek:
Gyakorlatilag minden nap egy szentnek a napja. Prágában április 30. a boszorkányégetés napja. Manapság az boszorkányok elégetése helyett az örömtüzek körül egész éjszaka folyik az ünneplés a Kampa-szigeten és a külvárosi területeken. Az év hátra lévõ részében fõként kulturális fesztiválok kerülnek megrendezésre. Áprilisban és májusban Prágában a Nemzetközi Zenei Fesztivál, a Prágai Nemzetközi Könyv Fesztivál szintén májusban, a Mozart Fesztivál szeptemberben. A Karácsony és Szilveszter közötti idõszakban Prágán kívül csendessé válik az ország. Oda azonban turisták tömege árad, hogy egy gyors, tomboló szabadság élményével gazdagodjon.
Közlekedés:
Belföldi járatok viszik az utasokat a Prága-Ostrava és a Prága-Brno útvonalakon. A Cseh Vasút tiszta, kényelmes vonatokkal áll rendelkezésünkre szinte az ország minden részén. A busz drágább, de európai viszonylatban mindkettõ olcsó. Autó, motor, kerékpár mind ideálisak az ország megismeréséhez, Prágában viszont legjobb, ha gyalog, valamint tömegközlekedési eszközökkel mozgunk.
Helyi konyha:
A tipikus prágai vagy tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyúkáposztával meg az elmaradhatatlan sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába. Van a krumplis a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúzt tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kinálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfeleloje, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almásrétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. Ja kérem, a Monarchia. Bizony, a cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is suru levesek, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a Kulajdát, a cumavai savanyú gombalevest sok gombával.
Sör Csehországban az egy fõre esõ évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsõk. A jó borhoz hasonlóan a jó sörnek sem kell cégér, bár az utóbbi néhány évben a sörgyártók a televízióban rendszeresen reklámozzák termékeiket.
A világos sör készítésének módját ezen a tájon, Plzenben és másutt fejlesztették és nemesítették ki. Hiába illetik a felvizezett söröket a világ más részein számos cseh hangzású névvel, azok össze sem hasonlíthatók a csehországi (és morva) sörgyárakban fõzött nehéz és ízletes itallal. Csakúgy, mint a plzeni óriásoknak, Prágának (Smíchovnak), Budejovicének és a többi város sörgyárának is megvan a többnyire sajátságos ízû terméke. Nem minden cseh sör világos. A Prágába látogató turisták közül kevesen mulasztják el, hogy megízleljék a barna sört, amit az U Flekuban (Az Órához), a város leghíresebb kocsmájának helyiségeiben szolgálnak fel.És Svejk jóslata sem következett be, miszerint az a kormány, amely felviszi a sör árát, megbukik. A klasszikus, turisták által gyakran látogatott helyek drágábbak, a népiesebb kocsmák árai is népiesebbek.
Elrejt -