Az ország északi és nyugati részén a Flandriai síkság terül el, amely kelet felé haladva Brabant területén fokozatosan dombvidék jelleget ölt. Déli részén az Ardennek röghegység helyezkedik el. Legmagasabb pontja: Botrange 694 m.
Jelentõs folyói: Meuse, Schelde, Sambre
Fõ latnivalok:
Belgiumban sok a történelmi város. Középkori arculatát leginkább Brugge õrizte meg csatornáival, patríciusházaival, templomaival. Városképének jellegzetessége a harangtorony, amely a piactéren emelkedik az egykori posztócsatorna elé.
Brüsszelt kettõs fõvárosnak szokás nevezni, mivel egyrészt Belgium központja, másrészt pedig az Európai Unió központi szervei is itt találhatók. A város szívében látható a Grand Place, Európa egyik legszebb tere. Ezen a téren találhatóak a múzeumok és a belga építészet gyöngyszemei. Gazdagon díszített barokk stílusú céhházak. Itt tekinthetõ meg a híres Pisilõ Fiú szobra, a Régi Korok Mûvészetének Múzeuma valamint a Modern Mûvészetek Múzeuma is. A híres Atomium is itt van, az atomkor jelképe, az 1958-as világkiállításra épült impozáns acél-alumínium konstrukciója, panoráma éttermekkel.
Köztudott, hogy Belgiumban készítik a legfinomabb csokoládékat. Törvény vagy elõírás ugyan nincs rá, de a belgák azt tartják igazi csokoládénak, amelyben legalább 70 százalékos a kakaótartalom. Galler, Charlemagne, Café-Tasse és Jacques ? négy márkanév, amely miatt a belga csokoládé igazi ínyencségnek számít világszerte. A Jacques csokoládégyár Eupenben található üzeme azért különösen érdekes, mert nemcsak gyár, hanem turistalátványosság is egyben. Nemrégiben kiderült, hogy a belgák nagy részének fogalma nincs, mibõl és hogyan készül a csokoládé, ezért az üzemben kisebb múzeumot létesítettek, valamint függõhidat építettek, s ezen végigsétálva a látogatók valamennyi munkafolyamatot megA múzeumrészben megkóstolhatják a meleg és folyékony kakaómasszát, miközben kiállított képeken és videofilmen tekinthetik meg a kakaóbab leszedésének és válogatásának folyamatát. Különleges csokoládépapírok mellett megtalálhatók itt a századfordulós csokiautomaták és eszközök abból az idõbõl, amikor még kézzel végeztek minden munkát. A függõhídon a munkafolyamat legapróbb részlete is szemügyre vehetõ, a dolgozóknak pedig meg kellett szokniuk, hogy minden mozdulatukat figyelik. De csak nézni szabad, fényképezni tilos, az erõs konkurenciaharc miatt. A Jacques gyár 23.000 tonna csokoládét gyárt évente, ennek 70 százalékát exportálja, fõleg Kanadába és USA-ba.
Belga városok
Hasselt
1839-ben aláírtak Londonban egy államszerzodést, amely Limbur tartományát Hollandia és Belgium között osztotta fel. Hasselt lett Limburt tartomány fovárosa. Napjainkban fontos kereskedelmi központ. A város számos muvészettörténeti épülettel rendelkezik, mint például St. Quentens katedrális, a Miasszonyunk temploma (Notre-Dame), és a Begina. A Nemzeti Jenever múzeumban lehet megkóstolni a csodálatos Hasselt gint, amelyet 1610 óta itt desztillálnak.
Gent (Ghent)
a Schelde és a Leie folyó torkolatánál található, a tengerrel a Gent-Terneuzen csatorna köti össze. Gentet a XIX. században iparosították, napjainkban a legsikeresebb városok egyike Flandriában. A XVII. században a várost két apátság köré építették, amelyek a St. Pieters és a St. Baafs apátság, majd késobb hozzáépítették a Gravensteen várat. Gravensteent a XII. században "Baudouine of the iron arm" (Baldvin a vaskezu) építette a betolakodók ellen. Késobb flamand grófok rezidenciája lett. A St. Baafs katedrális keresztelokápolnájában található Jan von Eyck világhíru �A titokzatos bárány imádása� címu alkotása. A Gent környékén található festõi falvakat érdemes megtekinteni, ahol számos muvész lakik.
Bruges
Észak-Flandria fõvárosa. A XIII. századtól a XV. századig Bruges volt Északnyugat-Európa legjelentõsebb kereskedelmi központja. Elsõsorban a gyapjú kereskedelem volt számottevõ, amely a az akkori virágzó flamand textilipar alapanyaga volt. A város sokat profitált a kereskedõk gazdagságából, amelybõl a szép házakat és a harangtornyokat építették fel. A harangtorony építése a XIII. században kezdõdött. A 83 méter magas harangtorony, amelyben 47 harang játéka hallható, gyönyörû kilátást biztosít a városra. Brugesben megtekinthetjük, hogyan készül a csipke. Itt találhatók a jól ismert múzeumok, mint a Groeninge és a Memling múzeum, a gyüjteményekben a jelenlegi flamand mûvek és a modern festõk mûvei láthatók.
Namur
a belga Ardennek kapuja. Mivel a Sambre és Meuse folyók torkolatánál található, egész történelme során stratégiailag fontos szerepet játszott. Ellenállt az ostromoknak, kezdve a római korban Július Cézár rohamaitól, egészen a második világháború alatti megszállásig. A város felett magasan helyezkedik el a katonai jelkép � a citadella. Annak ellenére, hogy egykor "várváros" volt, ma az egyedülálló természeti parkja lélegzetelállító kilátást nyújt a Meuse völgyre. Az erodítmény két múzeumnak ad helyet. Az Erdomúzeum, amely az Ardennek érdekes állat- és növényvilágát mutatja be, és a Katonai múzeum, amely a vár történetét meséli el egészen a németek megszállásig. Namur régészeti múzeummal is rendelkezik, jelentõs régészeti gyüjteménye van.
Idõeltolódás: CET 0 óra (GMT +1 óra)
Éghajlat:
Éghajlata óceáni, sok csapadékkal. A téli és nyári átlagos hõmérséklet közötti különbség mértéke nem túl nagy, a nyár általában hûvös, a tél viszont enyhe (a januári középhõmérséklet 3 fok, a júliusi 17 fok). Az átlagos évi középhõmérséklet 11 fok, a csapadék éves mennyisége 900 mm körül alakul, eloszlása egyenletes.
A tengerhez közel Belgium éghajlata párás és enyhe. A belsõ területek felé haladva és távolodva a tengeri idõjárási tényezõktõl a hõmérséklet folyamatosan nõ. Az Ardennekben a forró nyarat hideg tél váltja. Nagyobb esõket szinte kizárólag a hegyvidéken élõk tapasztalnak. Gyakori a köd, április és november a különösen esõs hónapok közé tartoznak.
Ünnepek:
Újév (január 1.)
a Munka Ünnepe (május 1.)
Függetlenség Napját (július 21.)
Nagyboldogasszony Ünnepét (augusztus 15.)
Mindenszenteket (november 1.)
Veteránok Napját (november 11.)
Dinasztia Napot, azaz a Király Születésnapját (november 15.)
Karácsonyt (december 25-26.).
Karácsony napján az üzletek tulajdonosai Krisztus születésével kapcsolatos jelenetet készítenek az általuk végzett tevékenységhez kapcsolódóan (pl. a pék tésztából), és ezt helyezik az üzlet ablakába.
Nem hivatalos állami ünnep Szent Medárd napja (június 8.).
Szent Márton napját (november 11.) különösen a gyerekek kedvelik, akik ekkor értékes ajándékokra számíthatnak. Ezen a napon fogyasztják a belgák az ún. gauffre-t, azaz a belga palacsintát, ami a goffrihoz hasonlít.
A flamand régió külön ünnepnapja július 11-e, míg a vallon régió szeptember 27-én ünnepli saját ünnepét.
A fesztiváloknak nagy szerepe van Belgiumban. Az egyik leghíresebb a binche-i karnevál, amelyet a nagyböjt elott tartanak. A karnevál a római katolikus vallás szerint az utolsó ünneplés a nagyböjt elott, míg a kereszténység elotti kultúrákban a tél gonosz szellemeinek eluzésére szolgált.
Egy másik híres látványosság a Szent Vér Körmenet, amelyet minden májusban Bruges-ben tartanak.
Országszerte tartanak helyi kulturális és folklór fesztiválokat, ilyen például a Macskák Fesztiválja Ypres-ben.
Helyi konyha:
Belgium az ínyencek országa: Brüsszel gasztronómiai központja a Rue des Bouchers, ezen az úton a turista ízletes rákokat, halakat, kagylókat és egyéb tengeri herkentyûket kóstolhat meg.
A belga étrend igen gazdag választékot rejt magában, beletartozik a sertés, a szárnyas, a hal, a tengeri ételek, a sajt, a gyümölcs, a zöldség és a leves is. Az étkezésekhez sört, bort és ásványvizet isznak. Belgium méltán híres a tengeri ételeirõl (például a kagylójáról), csokoládéjáról, több mint 300 féle sörérõl és a sült krumpliról (frites), amirõl azt állítják, hogy õk találták fel, és inkább majonézzel, mintsem ketchuppal fogyasztják. A reggeli rendszerint egy forró italból és lekváros zsemlébõl vagy kenyérbõl áll. Délben nagy adag ebédet fogyasztanak. A vacsora rendszerint este 7 vagy 8 óra körül kezdõdik.
Elrejt -
